Fizethet az NMHH a Fővárosi Ítélőtábla döntése szerint. Frissítve!
Összesen 108 millió forintos kártérítést ítélt meg a Klubrádiónak a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal szemben indított polgári perben a Fővárosi Ítélőtábla a kedden kihirdetett jogerős részítéletében.
A kártérítés részben a Klubrádió által évekkel ezelőtt a médiahatóságnak kifizetett több mint 100 milliós médiahasználati és frekvenciahasználati díj visszafizetésére kötelezésből, részben pedig a hatóság vezetése, szóvivője által 2011-2012-ben adott, jó hírnév sértőnek minősített nyilatkozatok miatt megítélt 5 millió forintos nem vagyoni kártérítésből tevődik össze.
A tábla részítéletében ugyanakkor lényeges eljárási szabálysértések miatt új elsőfokú eljárást rendelt el a Klubrádió elmaradt reklámbevételei miatt beterjesztett milliárdos nagyságrendű követelés ügyében. Ebben a vonatkozásban a rádió azért perelte be a médiahatóságot, mert éveken át nem használhatta a 2010-ben pályázaton elnyert frekvenciát. A Budapest 92.9 MHz-es fővárosi frekvenciára 2009-ben írt ki pályázatot az akkori Országos Rádió és Televízió Testület, amely 2010 áprilisában a Klubrádiót üzemeltető társaságot nyilvánította nyertesnek, ám nyolc hónappal később kimondta a pályázat eredménytelenségét.
A médiahatósággal fennálló jogvita miatt csak évekkel később költözhetett át erre a hullámsávra a korábban használt 95.3 MHz-ről a Klubrádió, amely ezzel egy időben ingyenes frekvenciahasználatra jogosult közösségi médiaszolgáltatóként folytatta működését. A polgári perben a Klubrádió összesen mintegy 1,4 milliárd forint kártérítést követel a médiahatóságtól, mert az éveken keresztül nem kötött vele szerződést a korábban pályázaton elnyert fővárosi frekvencia használatára.
Bárándy Péter ügyvéd, a Klubrádió Szolgáltató Zrt. jogi képviselője a perben korábban többek között azzal érvelt: ha évekkel ezelőtt megkötik a céggel az új szerződést, akkor nem kellett volna több mint 100 milliós műsorszolgáltatási díjat fizetni a médiahatóság részére, sem hatvan naponként ideiglenes sugárzási engedélyeket kérni. Utóbbi kapcsán korábban a Klubrádió ügyvédje arra is rámutatott, hogy a működés bizonytalansága a reklámbevételek elmaradásához vezetett.
Trinn Gábor ügyvéd, az alperes médiatanács jogi képviselője ezzel szemben korábban arra hívta fel a figyelmet: a felperes cégnek nem volt elmaradt vagyoni előnye, hiszen már a pályázat kiírása előtt évekkel veszteséges volt. A Fővárosi Törvényszék februárban kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében pusztán a személyiségi jogi jogsértéssel, jó hírnevet sértő nyilatkozatokkal összefüggésben ítélt meg 1,75 millió forintos kártérítést, a kereset többi részét bizonyítottság hiányában elutasította. Az ügy fellebbezések folytán került másodfokon a táblára.
Kedden a másodfokú ítélet szóbeli indoklásában a tábla tanácselnöke kifejtette: a keresetben előterjesztett milliárdos elmaradt vagyoni előny vonatkozásában lényeges eljárási szabálysértések miatt rendeltek el új elsőfokú eljárást, melyben szakértő bevonására is sor kerülhet majd.
A médiaszolgáltatási és frekvenciahasználati díj vonatkozásában a tábla úgy ítélet meg: az alperes hatóság jogellenes, felróható magatartásával ok-okozati összefüggésben merült fel a felperes kára, így azt a médiahatóságnak meg kell térítenie. A személyiségi jogi jogsértések vonatkozásában a 30 milliós felperesi igényt ugyan eltúlzottnak találta a tábla, ám az első fokon megállapított 1,75 millió helyett 5 millió forintos nem vagyoni kártérítést ítélt meg, mert a jogsértő magatartás elhúzódó volt, több jó hírnevet sértő nyilatkozatot tettek a médiahatóság munkatársai.
Bárándy Péter, a felperes jogi képviselője az ítélethirdetés után újságíróknak arról beszélt: a döntés nem minden részletével értenek egyet, de összességében elfogadhatónak és a bírói gyakorlathoz igazodónak tartják. Trinn Gábor alperesi képviselő szerint ugyanakkor téves a tábla döntése, a megismételt eljárásban pedig nem lesz könnyű a felperesnek elmaradt vagyoni előnyt bizonyítani, hiszen 2006 óta szakadatlanul csökkenő bevételekkel, illetve volt, amikor veszteségesen működött.
NMHH: A Klubrádió által indított per lényegi része továbbra is nyitott
A hatósági döntésekkel szemben kérhető jogorvoslat intézménye a gyakorlatban is működik, a jogállami elvek működnek, a kártérítési igény zömének jogosságáról azonban még nem született meg az érdemi ítélet – ezt tükrözi a Fővárosi Ítélőtábla kedden meghozott Klubrádióval kapcsolatos döntése.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és annak Médiatanácsa továbbra is jogkövetésre törekszik a Klubrádióval kapcsolatos eljárásaiban. A hatóság a keddi ítéletben foglaltakat jelenleg tanulmányozza, és rövidesen kidolgozza a szükséges megteendő lépések részleteit. A másodfokú ítélet a per lényegét továbbra is nyitva hagyta, hiszen az elmaradt vagyoni előny miatti milliárdos igény megalapozottságáról egyáltalán nem döntött. Az Ítélőtábla részítéletével kapcsolatban – amely a Klubrádió által évekkel ezelőtt a médiahatóságnak kifizetett 103 milliós médiaszolgáltatási és frekvenciahasználati díj visszafizetésére kötelezésből és a rádió jó hírnevének megsértése miatt megítélt 5 millió forintos nem vagyoni kártérítésből áll – az NMHH mérlegeli a rendkívüli jogorvoslat lehetőségét.
Az NMHH a Klubrádióval folytatott jogviták ellenére jogi eszközeivel gondoskodott arról, hogy a rádió az elmúlt több mint másfél évtizedben jogszerűen működhessen, és hogy zökkenőmentes legyen a Klubrádió frekvenciaváltása. A jól működő jogállami demokratikus berendezkedésnek köszönhetően az NMHH Médiatanácsának minden egyes rádiós frekvenciás pályázati döntésével kapcsolatban is igénybe vehető jogorvoslat.
Tény: a Klubrádió adását az évek múlásával is folyamatosan és zavartalanul hallgathatta a közönség. A Klubrádió az utóbbi időben is élvezi a Médiatanács anyagi támogatását, több száz helyi és körzeti médiaszolgáltató mellett: a rádió csak 2014-ben és 2015-ben a Médiatanács három, médiaszolgáltatókat támogató, szakmai pályázatán nyert – a független bírálóbizottsági javaslatokra megítélt – összesen több mint 5,2 millió forintot hírműsor-készítésre, illetve műszaki fejlesztésre.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság már bő két év óta lezártnak tekinti a Klubrádióval kapcsolatos jogvitát, amikor is a Klubrádió hatósági szerződését 2014. február 14-én Arató András, a Klubrádió Zrt. vezérigazgatója és Karas Monika, az NMHH elnöke közösen írta alá arról, hogy a rádió a Budapest 92.9 MHz közösségi frekvenciára költözik a 95.3 MHz-es kereskedelmi frekvenciáról.
Az NMHH nem kíván a tévedhetetlen állami szerv szerepében tetszelegni, és ennek megfelelően folyamatosan törekszik a körültekintő, a jogszabályoknak maradéktalanul megfelelő döntéshozatalra. Az elmúlt három évben meghozott több mint 800 Médiatanács-, illetve NMHH-döntésből 91-gyel szemben kértek felülvizsgálatot, és a hatóság csupán 7 miatt vesztett jogerősen pert, ami összességében több mint 99 százalékos jogszerű jogalkalmazási teljesítményt mutat.
Az NMHH hangsúlyozza: a rádiós frekvenciák pályáztatásakor mindenkor a következetesség, a jogbiztonság és az egyenlő elbánás elve alapján jár el. Az NMHH együttműködésre törekszik minden piaci szereplővel, médiapiac-felügyeleti döntéseiben, szankcióival is arra ösztönzi a szereplőket, hogy jogkövetőek legyenek.
Frissítés: A Klubrádió reakciója a Médiatanács közleményére
A csatorna közleményét szó szerint közöljük: „Mint az közismert, jogerős részítélettel zárult a Klubrádiónak a Médiatanáccsal szembeni kártérítési pere. Az alperes közleményt adott ki, amely szükségessé teszi a választ.
A Médiatanács azt állítja, hogy a másodfokú ítélet a per lényegét nyitva hagyta. Ez azonban nem felel meg a valóságnak, mert az ítélet határozott döntést tartalmaz az ügy lényegére nézve: a Médiatanács sorozatos jogsértéséket követett el a Klubrádió rovására és köteles a jogsértéseivel okozott károk megtérítésére. Az a nyitott kérdés, hogy vajon mekkora összegű a legnagyobb kártétel, a Médiatanács jogsértéseivel okozott árbevétel-kiesés. Ebben a kérdésben a másodfokú bíróság azért nem hozott döntést, mert az elsőfokú ítéletet alkalmatlannak minősítette a megalapozott határozat hozatalhoz.
Tényként állítja a közlemény, hogy a Klubrádió adását az évek múlásával is folyamatosan és zavartalanul hallgathatta a közönség. A hallgatás talán zavartalan volt, de a sugárzás távolról sem, mert – ahogy ezt az újabb ítélet is tartalmazza – a Médiatanács éveken keresztül jogsértő állapotot tartott fenn. A zavartalan sugárzás biztosításának lehetősége ugyanakkor nem a Médiatanács által gyakorolt kegy, hanem a Klubrádió és hallgatóinak joga. A múltban elkövetett jogsértésekért a Médiatanács a mai napig nem kért bocsánatot sem a rádiótól, sem hallgatóitól, és ahogy az látható, a jogsértéseivel okozott károk kompenzálásában sem működik együtt a Klubrádióval.
Közleményében dicsekszik a hatóság, hogy a Klubrádió „az utóbbi időben is élvezi a Médiatanács anyagi támogatását”. A Médiatanács milliárdos nagyságrendben osztott szét közpénzeket rádiók támogatására az elmúlt hat év során, amelyből a Klubrádió mindössze ötmillió forint erejéig részesült, míg a Médiatanács szimpátiáját élvező adók több tízmillió, vagy akár százmillió forintos nagyságrendű közpénzt is kaptak a Médiatanács „jóvoltából”.
A Médiatanács hangsúlyozza: „a rádiós frekvenciák pályáztatásakor mindenkor a következetesség, a jogbiztonság és az egyenlő elbánás elve alapján jár el, továbbá együttműködésre törekszik minden piaci szereplővel, médiapiac-felügyeleti döntéseiben, szankcióival is arra ösztönzi a szereplőket, hogy jogkövetőek legyenek”. Csak néhány jogsértési kategória, amit az újabb ítélet is megerősített: szerződéskötési kötelezettség elmulasztása, együttműködési kötelezettség elmulasztása, negatív diszkrimináció alkalmazása, egyenlő elbánás elvének megsértése, jogerős ítéletekkel való szembehelyezkedés.
Javasoljuk a Médiatanácsnak, hogy tartson előbb önvizsgálatot, mielőtt saját tevékenységének jogszerűségéről nyilatkozik.”
(MTI/RADIOSITE.HU)
