ImageAz NHH és az ORTT összevonásával létrejövõ Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság azért van, hogy megvédje a közösségeket – mondta az új, médiát és hírközlést felügyelõ csúcsszervezet frissen kinevezett elnöke, Szalai Annamária – írja az e-MaSa.

A hatóság teljes szervezeti átalakítása jövõre fejezõdhet be, a Médiatanács és közmédiumok egyesített kuratóriuma pedig legkorábban õsszel állhat össze.

Az egykori Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) budapesti székházában megtartotta elsõ sajtótájékoztatóját Szalai Annamária, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és az NHH összevonásával létrejövõ csúscsszervezet, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kedden kinevezett elnöke. Az elnök mellett bemutatkozott Mátrai Gábor, a hírközlési ágazatért felelõs alelnök, és Buda Dóra kommunikációs igazgató is. Mátrai Gábor korábban a Szélessáv Alapítvány stratégiai igazgatója, azt megelõzõen pedig a UPC Magyarország szabályozási és kormányzati kapcsolatok igazgatója volt; Buda Dóra pedig a megelõzõ években többek között a Magyar Polgári Együttmûködés Egyesület szóvivõjeként dolgozott.

Egy meg egy az nem kettõ

Az összevonással Szalai Annamária szerint egy európai viszonylatban egyedülálló, szándékai szerint transzparensen mûködõ hatóság jön létre, amely szervezetében is reflektál a konvergenciára, így semmilyen területen sem kívánják elkülöníteni a tartalom és a terjesztés felügyeletét és szabályozását. „Egy meg egy az nem kettõ” – fogalmazott az elnök arra utalva, hogy az új név nem két különálló hatóságot, hanem egy integrált szervezetet fed majd.

A szakmai okok mellett a költségvetési hatékonyság növelése is célja az összevonásnak – emelte ki Szalai Annamária, felidézve, hogy eddig az NHH állami hivatalként minisztériumi, az ORTT pedig autonóm szervezetként az OGY által megszavazott költségvetéssel mûködött, mely utóbbit gyakran kiegészítettek a Mûsorszolgáltatási Alapból. Az NMHH mint autonóm államigazgatási szerv költségvetési rendszerének kidolgozása csak a jövõ évben zárul majd le, ahogy az új médiahatóság szerkezetének kialakítása is, ugyanakkor Szalai Annamária azt reméli, hogy az NMHH olcsón, az ORTT nagyjából 1.5 milliárd forintos költségvetésébõl is ki tud majd jönni.

Az új médiahatóság jelentõsége azáltal is nõ, hogy az összevonás mellett több új feladatot is koncentrál, például a frekvenciagazdálkodás is az NMHH-hoz kerül.

Szélessáv a fókuszban

Határozottan, tempósan kell levezényelni az összevonást és a szervezetátalakítást, de megrázkódtatások nélkül, fogalmazott Szalai, aki olyan emberközpontú hatóságként képzeli el az NMHH-t, melynek fõ célja, hogy „megvédje a közösségeinket.”

Az NMHH elõtt álló legsürgõsebb feladatokról szólva az elnök úgy fogalmazott: a fejlõdés elhagyta a szabályozást, ezért szükséges a hiányosságok mielõbbi pótlása. Emellett a hatóság foglalkozik majd a 450-es és 900-as frekvenciák pályáztatásával, valamint a digitális átállással és a kapcsolódó feladatokkal. Mint Mátrai Gábor hozzátette, a digitális átállással felszabaduló analóg frekvenciákat is szeretnék hasznosítani, fejleszteni a mobil szélessávú piacot, valamint kidolgozni a piac szabályozását, mindemellett pedig serkenteni az új generációs hálózatokba való befektetéseket is.

Profiltisztított közmédiumok és kiszámíthatóbb Médiatanács

Szalai Annamária közmédiumok jövõjét firtató újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: szakmai önállóságukat megtartják majd a médiumok, viszont a felesleges, profilidegen elemeket – mint például a vagyongazdálkodás – kiemelik majd a tevékenységi körökbõl.

Az egyes közmédiumok vezetõi pedig akkor lesznek meg, ha feláll – várhatóan õsszel – a Médiatanács is, ugyanis a közszolgálati központi kuratóriumban a 3 kormánypárti és 3 ellenzéki tag mellett 2, a Médiatanács által delegált tag is lesz, késõbb pedig ez a kuratórium választhatja majd meg a közmédiumok elnökeit. Ameddig nem alakul meg a Médiatanács, addig egyébként Szalai Annamáriának NMHH-elnöksége mellett érvényben marad ORTT-tagsága is.

Az új Médiatanácstól az elnök azt várja el, hogy kiszámíthatóbb legyen majd, mint az ORTT, mellyel Szalai szerint nem a politikai befolyásoltság – az elnök szóhasználatában értékválasztás –, hanem a piaci befolyásoltság volt a legnagyobb gond, igaz, konkrét példát nem említett. Az ORTT emellett sok fölösleges, „csip-csup” feladatot is – mint például egyes regisztrációk jóváhagyását – ellátott, amelyekkel már a jövõbeli Médiatanácsnak várhatóan nem kell foglalkoznia.

(forrás: emasa.hu)