A befektetõkre, a pénzre azért van nagy szükség, mert a rádiózás legnemesebb feladata a nevelés, ami a fiatal generációkon keresztül befolyásolja a társadalom jövõképét – hangsúlyozta. Juhász Judit konkrét adatokat nem említett a rádió költségvetésébõl.
Kozma Miklóst, az MTI két világháború közötti elnökét idézve kijelentette, hogy a magyar kultúra egyik fegyvere a rádió, amely alkalmas arra, hogy a különbözõ kulturális szinten lévõ embereket hasonló nívóra emelje.
Az igazán értékes kulturális mûsorokról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy mind kevesebben hallgatják a közszolgálati adásokat, pedig rengeteg olyan kibeszéletlen téma van Magyarországon, amely fórumot kíván, és ehhez a Magyar Katolikus Rádió teret szeretne biztosítani.
Elmondta, hogy adásaikkal elérik a határon túli magyarokat, még a csángók is hallgatják a Magyar Katolikus Rádiót. A társadalom széles rétegeit megcélozva mindössze 10 százalékban sugároznak vallási, liturgikus mûsorokat, 90 százalékban hírszolgáltatás, szórakoztatás, ifjúsági és gyermekmûsorok szerepelnek náluk – közölte.
Külön kiemelte egyedülálló szolgáltatásukat, a Kárpát-medencei lapok szemléjét, ezenkívül örömét fejezte ki, hogy vannak a Magyar Katolikus Rádiónál más történelmi egyházak által szerkesztett mûsorok is. Ehhez kapcsolódva kitért a reformátusok miskolci rádiójára, melynek során URH-sávokat vásárolnak régiónként.
A jövõrõl szólva hozzátette, hogy a digitális technika segítségével szeretnének jobb minõségû, mindenki által elérhetõ mûsorokat sugározni, ugyanis jelenleg Magyarország nyugati határszélén nem foghatók zavarmentesen az adásaik.
A rádió történetét felidézve úgy értékelte, hogy viszonylag megkésetten alakult meg a Magyar Katolikus Rádió. Elmondta, hogy az egri katolikus rádió sikerén felbuzdulva 2001 nyarán döntött a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az önálló, országos lefedettségû rádió indításáról, ami 2004 pünkösdjén vált valóssággá.