Rádiósnak születni kell!

– 1984-ben kezdtem el a Dunaújvárosi Műszaki Főiskolát, ott működött egy sok száz fiatalnak otthont adó kollégium, benne egy zárt rendszeren hallgatható profi stúdióval. Túl voltam egy matek szigorlaton, jókedvem volt, megpróbáltam. Ott ragadtam, egyik vezetője lettem ennek a rádiónak.

– Szerencsés véletlen, hogy a Juventus Rádió alakuló ülésére idekeveredtem Veszprémbe. A frekvenciamoratórium időszakát éltük. Ez volt az elsők között függetlennek mondható, szabad kereskedelmi médium. 1988-ban indult el konzervadásokkal, hétvégente jelentkeztünk.

– Egymástól tanultuk. Hallgattuk a nagy rádiókat, mégis hogy csinálják. A nagy interjúkra rákészültünk.

 

 

 

– Jó néhány „nagy emberrel” készítettem, büszke is vagyok mindegyikre. A legnagyobb élmény Habsburg Ottó elnök úrhoz köt, aki egy két lábon járó történelem volt, amíg élt. Édesapja IV. Károly az utolsó magyar király, két visszatérési kísérlete volt a háborút követően. Az elnök úr ekkor 5-6 éves lehetett, ennek ellenére emlékezett és erről is beszélt nekem.

– 1992-ben kezdődött minden, 6 lelkes fiatal betéti társaságot alapított, s létrejött a Rádió Jam. Eleinte csak a kábelhálózaton volt hallható, azonban ekkor már javában működött a Veszprém Televízió. A rádió mentora, a tévé akkori igazgatója Fábián József mondta: tetszik neki, ahogy beszélek, miért nem próbálom ki magam a képernyőn? 1994. december elején élő játékot vezettem „éhgyomorra”, s a Halló című műsor évekig folytatódott, a húszemeletes tetejéről jelentkeztünk.

– A Class FM egyik vezetője Tiszttartó Titusz és a televízióból jól ismert Máté Kriszta is James kolléga volt.

– Összefügg a rendszerváltással a média sorsa. 20 évvel ezelőtt ránk szakadt a szabadság. Megváltoztatta az emberek fogyasztási szokásait. Egyre több a tévécsatorna, a tartalom, messzebb lehet utazni. Elkezdték habzsolni azt a fajta életet, amit korábban nem tehettek meg. Most így tízen-húszon év után jutottak el az emberek addig, hogy kiutazhatták magukat, nézhetnek 30 tévécsatornát. Kezdenek visszakanyarodni a helyi dolgokhoz mert rájöttek, hogy az a legfontosabb ahol élnek. Miért van retro divat? Minden arrafelé mutat, hogy ami régen volt, az nem is olyan rossz. A helyi médiumok reneszánszukat fogják élni, csak ebbe belezavar a világgazdasági válság. A helyi emberek a helyi információk 70-80%-át helyi médiumokból szerzik be: a rádió  és a Veszprém Televízió  beszámol az új belvárosi körforgalom építéséről, emellett minket nem érdekel hányan mennek a körúton.

– Le is szorította, mert édesebb! Azért merem ezt mondani, mert a stáb belülről nézve sokkal szervezettebb és hatékonyabban működik. Több Veszprém megyei városban próbálunk terjeszkedni. Több lábon szeretnénk állni, még több Veszprém megyeinek szolgáltatni jó zenét és információt.

– Ha van szabadidőm, és tehetem, akkor télen síelek Eplényben, Ausztriában. Nyáron ősrégi járgányokon  lehet látni: van egy kis három személyes vitorlásunk, illetve egy régi szörfön kezdtem el hullámlovagolni – utóbbi nagyon tetszik.

– De, kellenek a fiatalok, csak nem olyan sokan. Sajnálom őket, azt üzenem nekik: ne higgyenek el mindent. A felsőoktatásban felesleges embereket, – ha durván fogalmazok – munkanélkülieket képeztünk. Könnyű volt bejutni az egyetemekre: mindenki azt gondolta, ha ilyen könnyű, hát kell egy diploma.  Megkapja, kikerül az utcára, elkezdi keresni a munkát és rájön, hogy nincs. Túlképzés van: nincsen annyi munkahely, mint ahány fiatal médiást képzett ez az ország. Jelentkeznek nap, mint nap mindenféle cégekhez mindhiába – és lehet, hogy köztük van 10 jó mérnök.  Örülök a felsőoktatási rendszer változtatásának sőt én még szigorúbban csináltam volna.

És ha már szakma: egy televíziós híradós munka sokkal összetettebb, kell tudni a szakmai alapokat. Mi bír hír értékkel, mi a sorrend, mi fontosabb mi nem. Lehet szakosodni, tanulni. A rádiós média azonban csak részben tanulható. Azt gondolom, erre születni kell. Vagy megy, vagy nem megy. A kereskedelmi rádiós a semmit adja el úgy, mintha beszélne valamiről.