Visszavonta a korábbi határozatát az ORTT, mely szerint a Klubrádió vallásos meggyõzõdést sértett volna az egyik reklámjának szövegével. A visszavont határozat a testület többsége szerint egyébként is jogszabálysértõ volt – írja az e-MaSa.
A korábbi, elmarasztaló határozat szerint „a keresztény felfogás szerint a Bibliában maga az Isten szólal meg, mintegy kinyilatkoztatásként. A Biblia írói tehát Isten szavát, üzeneteit írták le könyveikbe, hiszen Isten lelkével maga vezette irányította e könyvek íróit. Ezért bár a reklámban elhangzó szöveg nem szó szerint a Bibliából vett idézet volt és nem tartalmazott azt parodizáló elemeket, mégis azáltal, hogy követte annak stílusát, illetõleg az abban szereplõ teremtéstörténetet dolgozta fel egy hetilap népszerûsítése céljából, sérthette a keresztény hívõk vallásos meggyõzõdését, érzületét." A médiatörvény pedig tiltja a vallási meggyõzõdést sértõ reklám közzétételét.
Az ORTT többsége az ügy újbóli megítélésekor jogszabálysértõnek minõsítette a korábbi határozatot, mert az nem vette figyelembe a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának az Alkotmányban, a törvényekben, az alkotmánybírósági gyakorlatban és az európai joggyakorlatban érvényesülõ szabályait és elveit, melyek alapján pedig a Médiatörvény rendelkezésének tartalma meghatározható. Ennek értelmében az új határozat rámutat arra, hogy az egyházaktól elválasztott, világnézetileg semleges állam hatósági döntései törvényesen nem alapulhatnak valamely felekezet tanításán.
A szóban forgó reklám újraértékelése során az ORTT kifejti, hogy a Biblia tanításait az azt tanulmányozó személyek, közösségek, felekezetek egymástól jelentõs mértékben eltérõen értelmezik, ezért elvileg sem lehet megegyezés közöttük abban, hogy mely utalás vagy felhasználás sértõ, és mely nem az, illetve pontosan hol húzódik ez a határ. Vallási utalásokat, szakrális attribútumokat hagyományosan rendszeresen tartalmaznak a reklámok, és ezek puszta átemelése profán környezetbe önmagában még nem minõsül törvénysértõnek, így az idézett reklámszöveg is a törvényesség határán belül marad. Rámutat ugyanakkor a határozat arra, hogy ezeket a reklámokat igen gyakran érezzük ellentétesnek a közízléssel, ám az ezekkel szembeni fellépés nem hatósági, hanem például az önszabályozó szervezetekre háruló feladat.
