Megoldódni látszik az a rádióhallgatottsági ügy, ami a Magyar Rádió (MR) és két kutatócég, a Szonda Ipsos és Gfk Hungária között pattant ki. Bár a közrádió már megvehette a hallgatottsági adatokat, még mindig magyarázatot várnak arra, hogy miért nem kaphatták meg a többi rádióval egyidõben a felmérés eredményét – írja a Kreatív Online.
Az ügy lavinát indított el a rádiós piacon, több országos kereskedelmi rádió úgy véli, hogy az MR pr-fogásáról van szó, és értetlenül állnak a Hírszerzõn közölt, szerintük üzleti érdekeket sértõ hallgatottsági adatok elõtt.
Gábos Zsuzsa, a Szonda Ipsos médiakutatási igazgatója válaszolt a Kreatív Online kérdéseire.
Mint ismeretes Such György, az MR elnöke az InfoRádiónak március közepén úgy nyilatkozott, hogy annak ellenére nem kapták meg a hallgatottsági adatokat a Szonda Ipsostól és a GfK Hungáriától, hogy fizetnének érte, ennek okáról a kutatócégektõl csak „elkenõs” válaszokat kaptak. A rádióelnök szerint az MR2-Petõfi hallgatottsága úgy megnõtt, hogy az sértheti más országos zenei adók érdekeit. Gábos Zsuzsa, a Szonda Ipsos médiakutatási igazgatója ekkor szûkszavúan csak annyit mondott, hogy félreértés történt és személyesen tisztázzák az ügyet.
A vita kirobbanásáról Gábos Zsuzsa a Kreatív Online-nak elmondta: az MR a Helyi Rádiók Hallgatottságmérése címû kutatás adataira volt kíváncsi. Az MR azonban országos rádió, amelynek hallgatottsági forrása – csakúgy, mint a budapesti médiumoké – naplós módszerre épül, míg a helyi rádióké telefonosra.
„Azt az egyezséget, ami az érvényes hallgatottsági adatok forrásáról szól, még 2004-ben fogadták el a rádiós piaci szereplõk, és erre válaszlevelünkben emlékeztettük az MR-t, valamint jeleztük azt is, hogy az adatok megvásárolhatók” – tette hozzá a médiakutatási igazgató. Ezt követõen egy újabb, részletes ajánlatkérés érkezett az MR-tõl, amire a kutatócégek válaszoltak, és mint a Szondától megtudtuk, azóta a felek megegyeztek az adatszolgáltatás tartalmában és kondícióiban, a kért adatokat pedig megküldték a közrádiónak.
Megerõsítette ezt a Kreatív Online-nak Borbély-Urquhart Julianna, az MR kommunikációs vezetõje is, valamint hozzátette: továbbra is értetlenül állnak a Szonda-GfK magatartása elõtt, és várják annak indoklását, hogy a piac szereplõivel egyidõben miért nem kaphatták meg a hallgatottsági adatokat, és miért is kellene a számukra kedvezõ számokat titokban tartani. Gábos Zsuzsa erre úgy válaszolt: azért nem kaphatták meg akkor, mert nem volt a rádióval szerzõdése a kért mérés elkészítésére.
Tovább mérgesítette a helyzetet, hogy a Hírszerzõ a vita kirobbanása után közzétette honlapján az „eltitkolt” hallgatottsági adatokat. A portál a 2007 májusi, szeptemberi és az idei januári adatokat hasonlította össze és ebbõl vont le következtetéseket. A Hírszerzõ úgy fogalmazott, hogy „buktak a nagy kereskedelmi adók” és összevetette a tavaly májusi, szeptemberi és januári eredményeket: ezek alapján ugyan kicsit lassult a MR2-Petõfi hallgatottságának emelkedése, a négy másik országos adóé – Sláger, Danubius, Rádió1, Juventus – viszont jelentõs mértékben esett tovább.
A Juventus és a Sláger erre reagálva sajtóközlemény juttatott el szerkesztõségünkbe, mert szerintük a megjelent adatok hamisak, és a közölt felmérés így üzleti érdekeket sért.
A portálon közzétett számokkal kapcsolatban Gábos Zsuzsa elmondta: „a Hírszerzõn közölt értékek nem minden esetben pontosak, bár nagyságrendi eltérések a tényleges adatokhoz képest nincsenek. Az eredmények interpretációja, illetve összegzése ebbõl a szempontból kevésbé egzakt és összességében problémásabb”.
A két kutatócég az elõzõ év õszén, az azt megelõzõ tavaszi felmérés eredményéhez képest, valóban számottevõ emelkedést regisztrált a Petõfi hallgatottságával kapcsolatban.
„Azóta ugyanakkor nem lelassult a növekedése, hanem konkrétan stagnál, illetve ha valamilyen irányú elmozdulásról beszélhetünk, úgy inkább lefelé mozdultak az adatai – ami egyébként magukból a cikkben idézett konkrét számokból is egyértelmû” – tette hozzá a szakember, aki szerint mindeközben nem állítható, hogy a többi – nevesített vagy nem nevesített – adó hallgatottságának alakulása egyöntetû és a Petõfiével ellentétes lett volna.
„A Petõfi tavaly év közbeni emelkedésével párhuzamosan egyes adók hallgatottsága pozitív, másoké negatív irányba mozdult el, a legutóbbi – januári – mérési eredményekben pedig ugyan valóban jellemzõen csökkentek a rádióadók elérései, viszont ez már – ahogy fentebb áll – nem a Petõfi növekedésével párhuzamosan következett be, és nem is feltétlenül jelent – érdemi – csökkenést a tavaly májusi eredményeikhez képest” – mondta a médiakutatási igazgató.
Gábos Zsuzsa problémásnak véli Hírszerzõn közölt mérési módszertanok értékelését is, szerinte ezek a leírások pontatlanok, hiányosak és félrevezetõek.
„A naplós módszer korlátjaként említették az emlékezetbõl történõ utólagos kitöltést; a rádióhallgatási naplóban ugyanakkor az azt kitöltõk kvázi valós idõben vezethetik rádióhallgatási tevékenységüket, miközben a telefonos felmérés során – a cikkben állítottakkal szemben – nem a legutóbb hallgatott csatornákra kérdeznek rá a kutatók, hanem definíciószerûen az emlékezetbõl való válaszadásra épít” – magyarázta a médiakutatási igazgató. A két mérési módszer, illetve kutatás számos ponton eltér egymástól, azt azonban nem lehet állítani, hogy egyik "pontosabb" értékeket nyújtana, mint a másik.
„Ennek megítéléséhez abszolút érvényû külsõ forrásból származó adatra lenne szükség, attól ugyanis, hogy nagyobb a hallgatottság, még nem lesz egy mérési eredmény «igazabb»” – fûzte hozzá Gábor Zsuzsa.
A Kreatív Online kutatási rovatában (http://www.kreativ.hu/kutatas/index.php) közzétett táblázatok is ezt támasztják alá: a naplós felmérés az országos és hálózatos adók tavaly októbertõl decemberig és tavaly novembertõl januárig tartó idõszakát vizsgálja. Ebbõl az derül ki, hogy egyik rádiónál sem következett be számottevõ változás, átlagnapi és teljes heti elérésekben egy-egy százalékos emelkedés, vagy csökkenés tapasztalható.
A legutóbbi felmérés szerint a Danubius 20 százalékos, a Juventus nyolc százalékos, az MR2-Petõfi hatszázalékos, a Rádió1 háromszázalékos, míg a Sláger 27 százalékos hallgatottságot tudhat magáénak.
Egyes rádiós piaci szereplõk szerint az MR részérõl semmi másról nincs szó, mint pr-rõl, és az idõzítés sem véletlen, hiszen jelenleg per zajlik a médiahatóság és a rádió között, miután az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) január végén hozott döntése szerint az MR2-Petõfi csatorna nem felel meg a közszolgálati elõírásoknak.
Egy név nélkül nyilatkozó rádió vezetõje elmondta: „a kutatást – mint egy szolgáltatást – bárki megvásárolhatja a kutatócégektõl, az ügylet pedig kizárólag két félre tartozik, amibe senkinek sincs beleszólása”.
Molnár Kinga
(forrás: radiosite.hu, Kreatív Online)
