Aláírta a köztársasági elnök a médiatörvényt, amelyet a Magyar Közlöny pénteki számában tettek közzé. A jogszabály legtöbb pontja január elsején lépett hatályba – írja az emasa.hu.
Az Országgyûlés két héttel ezelõtt hétfõrõl keddre virradóra a kormánypárti képviselõk szavazataival fogadta el a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatot, mely immár olvasható a Magyar Közlönyben (pdf, 1.49 MB).
A médiatörvény szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogköreit, meghatározza a médiapiaci szereplõk jogait és kötelességeit, valamint rendelkezik a rájuk kiróható szankciókról is. Hatálya minden médiumra, azaz a televíziók és a rádiók mellett a lapokra, a hírportálokra és internetes újságokra is kiterjed. Így az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódjaként mûködõ médiatanács jogsértés esetén bármely médiumot bírsággal sújthat, ha az megszegi a médiatörvényt, vagy a november elején elfogadott médiaalkotmány rendelkezéseit.
A jelentõs befolyásoló erõvel rendelkezõ médiumok esetében a bírság összege 200 millió forintig, más médiaszolgáltatóknál 50 millió forintig terjedhet. Az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre legfeljebb 25 millió, a hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forint bírságot róhat ki a médiahatóság, a médiumok vezetõire pedig maximum 2 millió forintot.
A médiatörvény számos egyéb rendelkezése mellett jelentõs befolyásoló erõvel rendelkezõnek minõsíti a legalább 15 százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkezõ televíziókat, rádiókat, és a mûsorkvótákkal kapcsolatban több elõírást fogalmaz meg. Így kimondja, hogy az RTL Klub és a TV2 reggeli és esti, valamint a Neo FM és a Class FM reggeli hírmûsoraiban a "demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló" bûnügyi híranyag éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmû a mûsor idõtartamának húsz százalékánál. A rádióknak legalább 35 százalékban magyar zenét kell játszaniuk, és a felvételek negyedének 5 évnél újabbnak kell lennie.
A gyermekek és a kiskorúak védelme érdekében a televízióknak és a rádióknak mûsoraik többségét kategorizálniuk kell. A törvény – a korhatárra tekintet nélkül megtekinthetõktõl az egyáltalán nem közölhetõ mûsorszámokig – hat kategóriát állapít meg, rögzítve, hogy az egyes kategóriákba tartozó mûsorok mely idõsávban sugározhatók. A szabályozás alapján a televíziókban és a rádiókban a reklámok óránkénti idõtartama egyetlen egész órától egész óráig tartó idõszakban sem haladhatja meg a 12 percet. A közszolgálati médiumokban óránként az eddiginél kettõvel több, 8 perc reklám engedélyezett.
A médiatörvény kimondja, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap forrásaiból támogatja a közmédiumok feladatainak ellátását, támogatja és elvégzi mûsorszámaik elõállítását, megrendelését, megvásárlását, tájékoztatási és egyéb tevékenységüket. Az alap gyakorolja a közszolgálati médiavagyon tulajdonosi jogait is. Költségvetését az Országgyûlés hagyja jóvá, kezelõje a médiatanács, vezérigazgatóját a médiatanács elnöke nevezi ki.
A közmédia finanszírozására szolgáló összeg elosztásáról a – közmédiumok vezérigazgatóiból, az alap vezérigazgatójából és az Állami Számvevõszék elnöke által delegált két tagból álló – Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt minden év szeptember végéig. A jogszabály értelmében a közszolgálati rádiós és televíziós hírmûsorok gyártása és a közszolgálati médiumok hírportáljának mûködtetése a jövõben az MTI feladata lesz.
A médiatörvény értelmében a közszolgálati médiaszolgáltatók tulajdonosa a Közszolgálati Közalapítvány. Kezelõ szerve, a kuratórium hat tagját az Országgyûlés választja, az elnököt és további egy tagot a médiatanács delegál, mindegyikük mandátuma kilenc évre szól. A kuratórium választja meg a közmédiumok vezérigazgatóit. A közmédiumok ügyvezetését a közös felügyelõbizottság ellenõrzi; elnökét és három tagját a kuratórium választja, egyet a munkavállalók. A törvény alapján az NMHH autonóm államigazgatási szerv, költségvetésérõl az Országgyûlés dönt, elnökét – aki egyben a médiatanács elnökjelöltje – a miniszterelnök kilenc évre nevezi ki.
A médiatanács elnökét és négy tagját a parlament egyidejû listás szavazással, kétharmados többséggel választja. A médiatanács ellátja az állami tulajdonban lévõ frekvenciákat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának feladatait, mûsorfigyelõ szolgálatot mûködtet, ellenõrzi a hatósági szerzõdések megtartását, kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat, médiapiaci ágazati vizsgálatot folytat le. A médiahatóság elnöke rendeletet adhat ki.
A médiatörvény elfogadásával a Ház arról is döntött, hogy a digitális átállásnak a jövõ év vége helyett 2012. december 31-ig kell megvalósulnia. Ha az ehhez szükséges feltételek nem biztosíthatók, a digitális átállásnak legkésõbb 2014 végéig kell megtörténnie.
(forrás: e-MaSa)
