Alászálltam a poklokra. 

„Ismerd meg ellenséged, főleg, ha az a neten is fent van!” – szól a rádiós dakota közmondás. Én megismertem, beleszerettem, de ez nem baj!
Szeretném azt írni nektek, hogy nehéz héten vagyok túl, egy keserves időszakon, amikor megismertem és használtam egy zenei streaming szolgáltatót, és fizikai fájdalmakat éltem meg, mintha egy kád csípős chiliszószba merültem volna alá… de nem tehetem! (Most is itt hallgatok zenét, miközben írok.)
Vissza azonban az elejére!
Egy hete előfizettem a Spotify prémium szolgáltatására. Hosszas előzetes olvasgatás alapján választottam ezt a platformot, a Deezer, a Google Play Music és az Apple Music helyett. A cél az volt, hogy megismerjem azt az ellenséget, akivel szemben a legtöbben a rádiózás halálát jósolják.

Úgy próbáltam megközelíteni a kérdéskört és magát a telepítést, ahogy egy átlag zeneszerető ember tenné. Persze annyi rádiós elfogultságot engedtem magamnak, hogy próbáljak úgy tekinteni a „belsejére”, a tulajdonságaira, mint egy rádiófanatikus.
Egy hét alatt rengeteg tapasztalatot szereztem, és megmutatom, hogy mit szerettem meg a Spotify-ban:
– könnyen használható, és a fent lévő 3 millió zeneszámból könnyen megtalálom a saját kedvencem, illetve még listába is rendezhetem őket,
– minden eszközön használhatom, legyen az tablet, telefon, PC, sőt a remote funkciónak köszönhetően még a hifi-re, vagy az autórádióra is kilőhetem, arról nem beszélve, hogy offline módban is használható,
– könnyű megosztani a dalokat, megmutatni másoknak a „zenémet”,
– a családi funkcióban többen is használhatjuk a profilomat.
Hozzá kell tennem, hogy mindez csak a prémium előfizetéssel lehetséges, amelyet egy hónapig ingyenesen ki lehet próbálni.

Tudom, hogy ide kellene egy feketeleves, egy ordas nagy DE, ellenben ilyennel nem tudok szolgálni.

DE!

Ez nem jelenti és nem jelentheti a rádió halálát. Soha nem is fogja!
A rádiózás „érzését” kerestem a kívülálló füllel, és nem találtam. Össze sem hasonlítható a kettő, még úgy sem, hogy bármit kiválaszthatok. Pont ez egy hideg, kiszámítható feelinget ad, míg egy rádióban megvan a meglepetés faktora is, az „összetartozás”, az „eltaláltad, mi kell nekem” érzés. Kocsiban sem hozza ugyanazt a hangulatot, de nem is mondanám rossznak.
Jó apa próbálok lenni és igazságot tenni kettejük között, és kicsit magamban is. Nincs itt baj, jut hely mindkettőtöknek! Szeretnék zenét is hallani és szeretnék zenét és információt is, még akkor is, ha Pitbull negyedszer szól az adott napon.
A rádiózás és a rádióhallgatás életérzés, ezt egyetlen zenei stream soha nem fogja átadni.

Egy hét után tudom, hogy megtartom a Spotify előfizetésemet és simán ott lesz a telefonomon és a tabletemen a TuneIn rádió is… azért, mert szeretem hallgatni a kedvenc rádióimat.
És te melyikbe mennyire vagy szerelmes? Írd meg itt bátran, nagyon kíváncsiak vagyunk a véleményedre!

(Mikos Ákos)