Kivéreztették a B92 Rádiót

Előbb megszüntették idén tavasszal a B92 szerbiai tévécsatorna patinás informatív műsorait, aztán az azonos nevű országos rádióra mértek halálos ítéletet a médiacsoport új, görög tulajdonosai déli szomszédunknál. A Radio B92 az erősen cenzúrázott hivatalos jugoszláv médiumokkal ellentétben egy szabad, független, objektív, a szerb ellenzéknek megszólalási lehetőséget nyújtó csatornaként ivódott be a világtörténelembe a 90-es években, és emiatt igen népszerű lett az országban.

Dragan Janjić, a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) alelnökének rövid története pontosan rámutat arra, mennyire fontos volt azokban az időkben az „engedetlen rádió”: „az egyik kollégánk élettársa azokban az időkben vásárolt lakást. Vitte magával a tranzisztort, és csak olyan lakásról volt hajlandó egyáltalán tárgyalni, amelyben hallható volt a B92. Tehát az ingatlanvásárlás alapfeltétele az volt, hogy hallható-e a B92 Rádió vagy sem” – olvasható a VajdaságMa cikkében.

De az idők változnak, a konfliktusos politikai helyzetben szerzett népszerűség 25 évvel később már a múlté lett, és a görög társaság már rég nem egy fénykorát élő médiaházat vásárolt meg. A hallgatók mégis megdöbbentek a hirtelen és „kegyetlen” formátumváltáson és újramárkázáson.

Július 9-én a B92 mintegy tucatnyi dolgozója e-mailben kapta meg a kirúgásról szóló tájékoztatást az új ügyvezetőtől, egyedül a középvezetők kaptak szóbeli értesítést arról, hogy holnap már nem kell bemenniük dolgozni.

Rá egy hétre az addig alternatív/rock formátumú rádió varázsütésre egy soft AC csatorna lett az addigi arculattal, műsorok nélkül – ez két hétig tartott -, majd egy 10.000-es adatbázisból, vegyesen szóltak ismert és ismeretlen zenék mindenféle koncepció nélkül, egészen szeptember 1.-jéig, amikor is útnak indult a tiszta CHR formátumú, első és talán második hallásra is professzionális arculatú, hangzású Play Radio a patinás csatorna helyén.

Miša Stojiljković, a tájékoztató műsorok most már csak egykori munkatársa a Szabad Európa Rádiónak mesélt arról, hogyan tudta meg, hogy többé nem dolgozik a B92 Rádiónak: „felhívott az emberi erőforrásokért felelős igazgatónő, hogy közölje, felmondást kaptam. Mikor befejeztük a beszélgetést, láttam, hogy üzenetem jött a banktól, amelyben jelentik, hogy pénz érkezett a számlámra – a végkielégítés”. Hasonló élményekről számolt be a 25 munkaévvel rendelkező Biljana Vujasinović, egykori szerkesztő is: „úgy jöttem dolgozni csütörtökön, mint bármelyik másik nap, és készítettem a híradást. Valamivel a 16 órai híreket követően kaptam egy hívást, hogy menjek a személyzeti osztályra. Minden elő volt készítve” – mesélte a VajdaságMa hírportálnak a munkatárs.

Bár a B92 hallgatottsága a rádió utolsó időszakában már kínosan alacsony volt, a márkanév Szerbiában és külföldön is ismert és nagy népszerűségnek örvend a mai napig. Be is indult a mémgyártás az adó „hanyatlása” kezdetén, többek között ilyen műveket gyártott az „internet népe”:

A kép magáért beszél – Szerbiában az alkotó szerint már a csapból is Adult Contemporary folyik, Spin Doctors-szal, Michael Jackson-nel és az „elmaradhatatlan” Eye of the Tigerrel, shuffle-ben, ismételve. Más kérdés, hogy aztán a Play Radio végül mégis CHR (Contemporary Hit Radio) formátumú lett, ráadásul a Top40-es, „tiszta” verzió.

Szerbiai rádiós fórumokon többen az internet lehetőségeinek kihasználására biztatják a B92 egykori dolgozóit, szeretnék, ha a stáb újra összeállna és online folytatná a műsort.

Déli szomszédunknál egyébként Horvátországhoz hasonlóan nagy a kereskedelmi rádiós választék és a csatornák igen komoly fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években a rádiós frekvenciák állami leszabályozása előtti „káoszhoz” képest. Ha valaki akár Magyarország déli határvidékén „tekergeti” a rádióját, számos esetben profi arculatokat, jól szerkesztett zenei kínálatot, modern kereskedelmi rádiókat hallhat. Ha pedig a hallgató nem teljesen laikus a rádiós szakmában, hamar rájöhet, hogy tulajdonképpen a szerb egy kiválóan szegmentált, tematizált rádiós piac – színes közszolgálati média, 5 országos kereskedelmi rádió (HIT Radio, Play Radio, AS FM, Index, Radio S), és számtalan – többségében szintén jól felépített és sikeres – helyi, körzeti médium jellemzi.

Ez talán példaértékű lehet a magyar piac és a magyar szabályozás számára is – mert hiába fájdalmas néha, ami nem piacképes, annak nincs helye a kapitalizmusban. Versenynek pedig muszáj lennie, mert ha az nincs, minőség sincs, és akkor az egésznek semmi értelme. Se szépsége.

(RADIOSITE.HU, VajdaságMa, Cenzolovka)