A kritikák miatt meghátrálhatnak a parlamenti pártok attól a médiatörvény tervezettõl, amelyet ötpárti tárgyalások eredményeként dolgoztak ki – írja a Népszabadság. Az MSZP bírálja az új médiahatóság szinte rendõri jogosítványait, a Fidesz pedig a tervezet módosítását fontolgatja – írja az origo.hu.
A parlamenti pártok a nyilvánosság felháborodása miatt meghátrálhatnak saját médiatörvény-tervezetüktõl, amely médiahatóságot állítana föl, illetve növelné a politika befolyását a közmédiumokra – írja a Népszabadság.
A napilap szerint az MSZP élesen bírálja többek között a médiahatóság szinte rendõri jogosítványait, valamint azt, hogy a példátlanul erõs hatósággal szemben nem lenne, aki szükség esetén az újságírókat és a sajtószabadságot védené. A kormánypárt ezért nem fogja siettetni a szabályozás parlament elé kerülését. A kormányszóvivõi iroda a lapnak írt válaszában, támogatásáról biztosította a pártok szakértõinek és médiapolitikusainak erõfeszítéseit.
A Fidesz szakpolitikusa, Szalai Annamária szerint, ha a munkaanyagból ötpárti indítvány lesz, azt még módosítják. Szalai szerint a médiahatóság kizárólag piacfelügyeleti ügyekben kaphatna jogosítványokat, félreértés vagy pontatlan szövegezés következménye az, hogy jogköre egyéb területekre is kiterjedne. Ha így van, azt ki kell javítani – tette hozzá a fideszes politikus. Arra a kérdésre, hogy a törvény révén növekedne is a pártok befolyása a közmédiumokra, Szalai azt válaszolta: "Tisztább viszonyokat teremt, ha a politikai döntéseket a politikusok hozzák meg, és nem hárítják tovább látszólag független testületekre."
A Nemzeti Médiahatóság, amit 2009-tõl állítanának fel a jelenlegi ORTT helyére a tervek szerint szerkesztõségekbe törhetne be, számítógépeket foglalhatna le, az ellenálló újságírókkal szemben pedig rendõri segítséggel kényszerítõ eszközöket alkalmazhatna. Az ötpárti tárgyalások eredményeként megszületett dokumentum szinte karhatalmi jogosítványokkal ruházná fel a média szabályos mûködése felett õrködõ új kormányzati szervet, amely elõtt sem a magán, sem az üzleti titok nem lenne szent többé.
Egy új médiatörvény igénye már rég felmerült, mivel a jelenlegi, 1996-os szabályozás elavult. A régi törvény még nem ismeri az utóbbi idõben elterjedt és a közeljövõben bevezetésre váró új tömegkommunikációs technológiákat: az internet, az IP-TV és a digitális mûsorszórás szabályozása jelenleg nem megoldott. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) tájékoztatása szerint az új törvényre azért van szükség, mert a digitális átállás után kitáguló piacon csak egy erõs hatóság képes érvényesíteni a tiszta verseny szabályait.
