Image A Danubius Rádió a korábbi vezérigazgató és az Antenna Hungária nemrég leköszönt elsõ emberének csatasorba állításával eredt a Sláger nyomába – írja a Marketing&Média.

Egyszerre kell szólnunk a 19 éves joghallgatónak és a 49 éves fejõnõnek. Ezzel a mondattal jellemezte a zenék kiválasztásának nehézségét lapunknak még 2005-ben Buza Sándor, a Danubius Rádió akkori programigazgatója. A három évvel ezelõtti cikkben kitért arra is, hogy új reggeli mûsorral próbálnak fogást találni a konkurens Bumerángon.

A fenti dilemmákról a Danubius elmúlt öt évében gyakorlatilag bármelyik aktuális vezetõvel elbeszélgethettünk volna, hisz a rádió jó pár éve ugyanazzal a problémával küzd, amit úgy hívnak, hogy Sláger Rádió.

Jobb horog, bal horog

A két országos kereskedelmi adó között sokáig békés status quo volt: a Slágert az idõsebbek, a Danubiust a fiatalabbak hallgatták. Az elsõ ütést azzal vitte be ellenfelének a Sláger, hogy befogadta a rádiós morning show-t Magyarországon megteremtõ Boros–Bochkor párost.

A másodikat pedig akkor, amikor 2003-ban a nosztalgiarádiós imázst feladva úgy nyitott a fiatalabb hallgatók felé, hogy az idõsebb rajongóit is meg tudta tartani. A Danubiusnak láthatóan mindig volt B terve az adott helyzetre, és rendszeresen elõrántottak valamit a kalapból, azonban – a Sláger legnagyobb örömére – gyakran mellényúltak.

Segéderõk

Ebben hozhat változást, hogy a közelmúltban két „öreg róka” csatlakozott a rádió vezetéséhez. Fischer András korábbi vezérigazgató még az év elején, László Géza, az Antenna Hungária Zrt. volt elsõ embere pedig a nyáron lett igazgatósági tag a cégben. A két szakember a hivatalos álláspont szerint az operatív irányításban nem vesz részt, Fischer elsõsorban a marketing, az értékesítés és a B2B kommunikáció terén segíti a csapatot tanácsaival, László Géza tapasztalatára pedig elsõsorban a rádiós digitalizációval kapcsolatban számítanak a cégnél.

Öt éve az elsõ

Szükség is lesz ezekre a tanácsokra, ugyanis a Sláger komoly elõnyre tett szert. A 15 évnél idõsebb lakosság körében – share tekintetében – gyakorlatilag már öt éve vezet a rivális. A 18–49 évesek körében 2007 második fél évéig fej fej mellett haladt a két rádió, utána viszont itt is sikerült erõsítenie a Slágernek. Kedvezõ jel lehet a Danubius számára, hogy az utóbbi idõben ebben a korosztályban megállni látszik a csökkenés.

„A Danubius teremtette meg itthon a kereskedelmi rádió fogalmát, sokáig versenytárs nélkül mûködött, így könnyû volt egységes arculatot kialakítania” – említi Bartucz László, a Danubius vezérigazgatója, aki szerint az elmúlt években a sok változás, koncepcióváltás miatt ez az egységes márkakép megbomlott.

Ezen kell most javítaniuk. Ennek keretében fiatalosabb, pörgõsebb zenéket adnak, és a meglehetõsen széles „joghallgató-fejõnõ korosztályon” belül is a 20–35 év közötti városi hallgatókra, azon belül is inkább a nõkre összpontosítanak.

Stabil helyzet

Bartucz elmondása szerint napközben több olyan mûsorsáv is van, ahol fej fej mellett haladnak a Slágerrel, de például a Jáksó Hot 20 mûsoridejében egyértelmûen vezetnek. „Ebbõl következik, hogy nem feltétlenül kell megelõzni reggel a Bumerángot, elég, ha a Danubius Csili megerõsödik, és akár újra miénk lehet a piacvezetõ szerep” – vázol fel egy optimista forgatókönyvet a vezérigazgató.

Bartucz a negatívumok között említi, hogy a közel hároméves danubiusos pályafutása alatt nem sikerült elérnie, hogy rádiós piaci összefogás jöjjön létre egy közös szervezet formájában. Ebben követendõ példaként a Helyi Rádiók Országos Egyesületét említi. „Amikor idejöttem, meglehetõsen nehéz anyagi helyzetben volt az adó, ám mostanra sikerült stabilan mûködõ és folyamatosan profitot termelõ céggé tenni. Tavaly, miközben a teljes piac csökkent, mi szinten tudtuk tartani az árbevételünket és a profitunkat” – említ egy pozitív momentumot Bartucz László.

Nincs lehetetlen

Fischer Andrást még 2007 õszén kereste meg az Accession Mezzanine Capital, amikor elhatározták, hogy megvásárolják a rádiót az Advent Internationaltõl. „Körülnéztek a piacon, hogy ki tudná segíteni a munkájukat” – emlékszik vissza Fischer, aki még 2003-ból ismerte a céget, ugyanis anno a Mezzanine finanszírozta az elõzõ tulajdonosváltást. „Ez érzelmi kérdés is nálam. Nem konkrétan a Danubius, hanem maga a rádiózás” – mondja az Origo Zrt. vezérigazgatója.

2004-ben Fischer András – az akkori marketingigazgatóval, Horváth Rékával együtt – hozta tetõ alá az elsõ rádiós összefogással készült kutatást, az Igen?Rádió!-t. Ez utána több újabb változatot is megért, ám egy idõ után kifulladt. Fischer szerint éppen egy ilyen piaci környezetben lenne szükség újra egy hasonló kutatásra.

Van esély a gyõzelemre

„Ilyenkor minden olyan adat, amely pontosabb és tisztább képet mutat a piacról, muníciót adhatna a rádiósoknak, hogy több pénzt szedjenek össze a médiapiacon” – vélekedik a Danubius korábbi vezérigazgatója, aki szerint az adónak minden esélye megvan arra, hogy középtávon visszaszerezze a piacvezetõ pozíciót. A Bumerángot szerinte nem lehetetlen vállalkozás megverni, hiszen korábban a Buza, Gundel, Jakupcsek, késõbb a Buza, Rákóczi, Winkler felállású csapattal is jobb eredményeket értek el, mint a konkurens mûsor.

„Rögtön az elsõ igazgatósági ülésen olyan kockázatkezelési témák is szóba kerültek, amelyek azért messze esnek a digitalizációtól” – említi László Géza, hogy nem kizárólag a digitális átállással kapcsolatos, hanem a vállalatvezetõként megszerzett tapasztalataival is segíteni tudja a rádiót.

A szakember szerint az, hogy az Antenna Hungária megnyerte a rádiós digitális hálózat üzemeltetésének a jogát (kapcsolódó cikkünk a 40. oldalon), lökést adhat az eddig csak cammogva haladó digitalizációnak. Más kérdés, hogy legalább hat-hét év kell, hogy igazán széles körben elterjedjen ez a technológia, addig viszont az analóg frekvenciákra is szükség lesz.

Döntõ fordulat

Szükségnek szükség lenne az analógra, azonban mind a Danubius, mind a Sláger analóg mûsorsugárzási jogosultsága lejár 2009 novemberében. Az ORTT-nek 14 hónappal korábban – tehát elvileg most szeptemberben – kellene kiírnia új pályázatot, erre azonban nem valószínû, hogy sor kerül. A digitális átállásról szóló törvény kapcsán ugyanis az Országgyûlés elfogadott egy olyan határozatot, amely szerint az ORTT 2008 végéig nem írhat ki új pályázatot. Azaz ezt leghamarabb január elején tehetik meg, amit így meglehetõsen feszített ütemben kell majd lebonyolítani.

Bartucz László szerint õk készségesen részt vennének a digitalizáció felpörgetésében, pláne, hogy nélkülük nehéz lenne vonzóvá tenni a digitális rádiózást. Cserébe viszont az átmeneti idõszakban szükségük lesz az analóg frekvenciára.
A Danubius jövõjének szempontjából érdekes kérdést vet fel, hogy a Mezzanine egy pénzügyi befektetõ, tehát elõbb-utóbb az Adventhoz hasonlóan túl szeretne adni a rádión.

Eladnák a Danubiust?

Bartucz László szerint az eladást biztosan nem kapkodják el, hiszen jelenleg a hosszú távú értéknövelés a cél, s joggal számolhatnak azzal, hogy a jövõben emelkedik a cég értéke. Mindebbõl egyébként nagyjából kikalkulálható, hogy a Mezzanine-nak mikor lesz érdemes kiszállnia az üzletbõl. A legjobb áron akkor tudják értékesíteni a rádiót, amikor már aláírt szerzõdésük lesz az analóg frekvencia újabb öt-hat éves meghosszabbításáról, azaz leghamarabb jövõ év végén.

(forrás: FN.hu)