A magyarok naponta 257 percet töltenek rádióhallgatással, és ma már egymillióan hallgatnak rádiót interneten keresztül. A digitális átállásban nem a technológiai váltás a legnagyobb kihívás, hanem a lakosság készülékeinek lecserélése – írja a Marketing & Média.
Még mindig a rádió az, amely elsõ a hírforrások között, egyben a legszemélyesebb médium – mondta John Stockley, a brit Ipsos Mori médiakutató intézetének vezetõje az Ipsos és a Gfk Hungária média- és piackutatók által közösen rendezett Nagy rádiós nap 2010 elnevezésû konferencián Budapesten.
A találkozó meghívottjai a recesszió következtében jócskán összezsugorodott rádiós piac elõtti kihívásokat vitatták meg.
Nagy-Britanniában 2015-ben határozták meg az analóg rádiózás kikapcsolását. Mint John Stockley rámutatott, hiába van ellátva a britek egyharmada digitális vevõkészülékkel, mégis fõleg analóg csatornákat hallgatnak. A gépkocsikban még 95 százalékban analóg vevõk találhatók. Az igazgató rámutatott, hogy a digitális átállásban nem a technológiai váltás a legnagyobb kihívás, hanem a lakosság készülékeinek lecserélése.
A rádiómûsorok más platformokon (mobilon, számítógépen) való elérése csökkenti a hagyományos rádiózással töltött idõt, de a rádiókészülékekkel kapcsolatos érzelmi kötõdést a reklámcégeknek ki kell tudniuk használni – mutatott rá elõadásában Nick North, a brit Gfk médiakutatási vezetõje.
Brit kutatások kimutatták, hogy a televízió esetében kétszer annyian kapcsolnak át reklámblokk alatt, mint a rádiónál. A szakember rámutatott, hogy az internetes megjelenéssel összekötött rádiós reklámkampány eredményessége 350 százalékos is lehet azzal szemben, mintha csak a rádióban futna egy reklám. A rádiós reklámpiacban tehát vannak kihasználatlan energiák.
Gábos Zsuzsa, az Ipsos véleménykutatási igazgatója elmondta, a magyar ember naponta 257 percet tölt rádióhallgatással, továbbá ma már egymillióan hallgatnak rádiót interneten keresztül. A cég által végzett kutatásban az internethasználók arról számoltak be, hogy a netes rádiózás nem elvonja a figyelmet az internetezéstõl, hanem épp ellenkezõleg, kellemes hátteret nyújt hozzá. A más médiatípusokon futó reklámok értékéhez a rádióreklám minden esetben hozzá tud tenni, továbbá benne van a lehetõség, hogy különféle piaci márkáknak slágert adjon – mutatott rá az igazgató.
A gazdasági válság következtében negyven-ötvenmilliárd forint tûnt el a médiapiacról, és egyáltalán nem biztos, hogy ez az összeg a piacnak ugyanabba a szegmensébe fog visszatérni – mondta Simon Zsolt, a Médiaedge:cia reklámügynökség ügyvezetõje a konferencián. A médiaköltések leginkább a nyomtatott sajtóból, a közterületi reklámokból vonultak ki. A recesszió tehát katalizálta a médiapiaci átrendezõdést. Ezért a rádiót mint hirdetési formát újra kell pozícionálni – mutatott rá a szakember.
A válság nem egyedül volt okozója annak, hogy csökkent a rádiós szektorban a reklámköltés – mondta Módos Márton, az Inforádióigazgató-fõszerkesztõje. A piac a 90-es évektõl sajátosan alakult, a törvényi szabályozás mesterséges és felesleges korlátokat szabott a rádióknak. Ez az oka annak, hogy ma nem jöhet létre több rádiót egyszerre üzemeltetõ mûsorszolgáltató, mert aki országos frekvencián üzemel, annak le kell mondania a helyi és regionális hullámhosszokról.
(forrás: Marketing & Média)
