Ma van a magyar rádiózás napja.
1925-ben ezen a napon kezdte meg működését Magyarország első hivatalos rádióállomása: az adót üzemeltető Telefonhírmondó Rt. egy koncessziós pályázaton nyerte el a sugárzási lehetőséget. A cégnek már volt tapasztalata a műsorgyártásban, hiszen 1893 óta szolgálták a telefonhírmondó előfizetőit híradásokkal és színházi közvetítésekkel, az akkoriban forradalminak számító sávos műsorszerkezetben.
A december 1-jén este 8 órakor elindult rádióadás részben folytatta a telefonhírmondó megszokott programjait, de újakat is indítottak melléjük. 1927-ben sikeresen lebonyolították az első magyar rádiós közvélemény-kutatást is, amiből kiderült, hogy a rádióelőfizetők zömmel magyar nótákat, cigányzenét és istentisztelet-közvetítéseket szerettek hallgatni.
A rádiót kezdetben egy Telefunken gyártmányú, 2 kW teljesítményű adó sugározta a Csepeli Szikratávíró állomásról, első körben heti 50 órában. 1927-ben nekiláttak az akkor Európa legmodernebb adójának számító lakihegyi állomás építésének, erről a Filmhíradó is beszámolt:
A német Telefunken mérnökeinek segítségével 1928. áprilisában üzembe állították az új adót, ami a tudósítások szerint „Csonka-Magyarország területének 80%-án kristálydetektoros készülékkel is kifogástalanul” hallható volt.
Ezzel egy időben a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. székházának építési munkálatai is javában zajlottak a Bródy Sándor (akkoriban Főherceg Sándor) utcában, októberére el is készültek a létesítménnyel.
1933-ban további fejlesztések történtek Lakihegyen: megépítették a 314 méter magas, Blaw-Knox-rendszerű, elnyújtott oktaéder alakú, 120 kW teljesítménnyel sugározni képes új antennatoronyot. Az adó lefedettségének felmérése, és a rádió népszerűsítése céljából egy kezdetleges mérőkocsit, avagy „rádió-autót” is útnak indítottak.
Az alapinfrastruktúra kiépülésével kezdetét vette a magyarországi rádiózás azóta is, és remélhetőleg még sokáig tartó pályafutása.
(Kiemelt kép forrása: Fortepan)
RADIOSITE