Nyolcvan éve, 1928. április 29-én helyezték üzembe a lakihegyi az adótornyot. Az elsõ magyarországi rádióadó, egy szikratávíró állomás 1914-tõl üzemelt Csepelen. A Magyar Rádió elsõ mûsorát 1924. március 15-én sugározták középhullámon egy 250 watt teljesítményû adóval, a rendszeres mûsorszórás 1925. december 1-jén indult meg – számolt be a Duna TV.
Az egész ország területén hallható adás sugárzásához szükségessé vált egy nagy teljesítményû adó felépítése. Helyszínnek Szigetszentmiklós Lakihegy nevû részét választották, a munkálatok 1927. május 18-án kezdõdtek. A munkások száz méter feletti magasságban az idõjárással dacolva, sokszor mínusz húszfokos hidegben, jeges szélben dolgoztak, hogy idõben elkészüljön az építmény.
Az adóállomás rádiótechnikai, adótechnikai berendezéseit és alkatrészeit a német Telefunken cég szállította. Maga a 20 kilowattos adó két 150 méter magas Mávag gyártmányú vasszerkezetû toronyból és a közöttük kifeszített 100 méteres antennából állt. A 47 méter hosszú és 19 méter széles adóépület belsõ kiképzése különös gonddal készült, mennyezetét a padlástérben galvanikusan összekötött vörösréz-árnyékolással képezték ki. Az elsõ próbaadást 1928. április 11-én tartották, majd április 29-én a déli harangszóval az új adó átvette a csepelitõl a mûsorszórást.
A rádióelõfizetõk száma viharos gyorsasággal nõtt, 1933-ra meghaladta a háromszázezret, így újabb fejlesztés vált szükségessé. 1933. december 2-án Gömbös Gyula miniszterelnök ünnepi beszédével avatták fel az új, 120 kW-os szivar alakú "csodatornyot", akkoriban Európa legmagasabb építményét. Az acéltorony rácsos szerkezetének magassága 284 méter volt, ebbõl még egy 30 méteres vascsövet lehetett kitolni. A karcsú torony szélessége középen alig érte el a 14,5 métert, legalul csupán 65 centiméter volt. A 230 tonnás acélszerkezet egy embermagasságú porcelántömbön állt és nyolc hatalmas, 220 m-es acélkötél tartotta függõleges helyzetben. Az összeszerelést az Állami Gépgyár végezte, az adóberendezést a budapesti Standard Mûvek készítette.
A magyar rádió-mûsorszórás szimbólumává vált szivarantennát 1944. november 30-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották, a torony 8 méter távolságra ugrott arrébb és két méter mélyen fúródott a földbe. Az elrejtett alkatrészeknek köszönhetõen azonban sikerült újraéleszteni és 50 kW végfokozattal ellátni, így 1946 végén már újra mûködõképes volt. 1948. november 13-án helyezték üzembe az új 135 kW-os, hazai gyártmányú adót az újjáépített 314 méteres antennatoronnyal, ettõl kezdve lett Budapest I. mûsora Kossuth mûsor néven országos fõmûsor. 1968-ban az addigi adót két, egyenként 150 kW-os rendszer váltotta fel.
Híradástechnikai iparunk büszkesége 1977-ben, a solti rádióadó üzembe helyezése után "vonult nyugdíjba". Bár a 80-as évek elején lebontásra ítélték, a tiltakozások hatására végül 1985-ben mûemléki védelem alá került.
(forrás: Duna TV)
