Közösségi lesz a budapesti 88.8 MHz is. 

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa múlt heti ülésén véglegesítette a Budapest 88.8 MHz rádiós frekvenciára szóló pályázati felhívást, igaz, az nem teljesen van összhangban a tender deklarált céljaival. A grémium emellett négy rádiót figyelmeztetett a műsorkvótaarányok betartására, valamint döntött helyi és körzeti rádiós frekvenciapályázatokra beérkezett ajánlatok alaki vizsgálatáról.
Már olvasható a Médiatanács weboldalán a Budapest 88.8 MHz körzeti frekvenciára kiírt pályázati felhívás teljes szövege. A mintegy 650 ezer ember elérésére alkalmas rádiós lehetőség közösségi jellegű hasznosítására vonatkozó ajánlatokat november 30-án lehet majd benyújtani a hatósághoz. A pályázat közzétételével a Médiatanács, közleményük szerint “ösztönözni kívánja a rádiós versenyt a fővárosi médiapiacon”, továbbá “színesíteni a hallgatók számára elérhető kínálatot”. A pályázók maximum 54 pontot érhetnek el a tenderen.

Médiaszolgáltatási díjat közösségi rádióknak nem kell fizetni, így az elbírálási szempontok:

– a vételkörzetben élők kulturális igényeit kiszolgáló műsorok aránya (maximum 20 pont)
– a hírműsorszámok aránya (10 pont)
– a szubjektív műsorszerkezet (9 pont – lényegében a vállalt közszolgálati tartalmak)
– a non-mainstream zenei kínálat és egyéb műsorszámok (4+2 pont)
– kiegészítő médiaszolgáltatás (3 pont – RDS szolgáltatás)
– médiaszolgáltatási tapasztalat (6 pont).

Többen fordultak portálunkhoz, hogy hogyan értelmezendő a “nem mainstream” zene. Ezt a felhívás a következőképpen definiálja: “jellemzően a kereskedelmi rádiók zenei kínálatában szereplő és a könnyűzenei slágerlistákon megjelenő fő zenei irányvonaltól eltérő, szűkebb rétegek igényeit kielégítő, értéket képviselő, igényes zenei mű”.

Bár a non-mainstream zenei kínálat és a kulturális műsorjelleg alapvetően kedvezhet egy, a piacra újként belépni szándékozó társaságnak – kissé felkavarva a stagnáló fővárosi rádiópiacot -, van azért némi ellentmondás a tenderben. A médiaszolgáltatási tapasztalatra vonatkozó rendelkezések ugyanis ronthatják a pályázat a rádiós kínálatot valóban színesítő szándékát: maximum (6) pontot csak az kaphat, aki jelenleg is, és az elmúlt 5 évben legalább 3 éven át rendelkezett budapesti, közösségi (nem kisközösségi) rádiós jogosultsággal (és az elmúlt 5 évben legfeljebb egyszer sértette meg a médiatörvényben és a hatósági szerződésében foglaltakat).

Ez lényegében azt jelenti, hogy egyrészt a jelenleg már frekvenciával rendelkező csatornák (pl. Rádió Q, Jazzy, Klubrádió, InfoRádió, Lánchíd Rádió) frekvenciát “cserélhetnek”, ha pályáznak, illetve a pályázat leadásának idején, éppen november 30-i zárónappal 1 hónapos ideiglenes jogosultsággal rendelkező Mária Rádió tartós visszatérését alapozhatja meg a pályázat. Utóbbi nem lenne meglepő a Médiatanács a Mária Rádiónak küldött nyári levele fényében.

Persze más is megkaphatja a sikeres pályázathoz várhatóan kardinális 6 pontot a tapasztalatra – csak kérjen gyorsan egy ideiglenes engedélyt november 30-ig és legyen tulajdonosi szinten köze a Rákosmente Rádió Kft.-hez, ugyanis az elmúlt 5 évben egyedül nekik volt legalább 3 évig közösségi jogosultságuk a fővárosban, a Mária Rádión és a jelenleg működő csatornákon kívül.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a pontozási szempontok alapján a Budapest 88.8-as jogosultság elvárásai sokkal kevésbé “barátiak” egy vallási-beszélgetős rádió számára (óránként 3 perc hírműsor, kulturális, fogyasztóvédelmi műsorszámok, hálózatba kapcsolódás tiltása stb.), mint a – jelenleg ideiglenesen szintén a Mária Rádió által használt – agglomerációs frekvenciák (pl. Esztergom 97.4, Vác 94.1, Gyál 98.9 stb.) esetében, ahol többek között minimum 40%-os az elvárt szövegarány az új tenderen, amit pont egy “nem vallási” csatorna tudna nehezen teljesíteni.

“Nincs azzal semmi baj, ha egy non-profit, valóban közérdeket szolgáló (idős, sokszor özvegy emberek egyetlen lelkitársa) médiumot »frekvenciához segít« egy nemzeti médiahatóság” – az ilyen más országokban is bevett példa az általunk megkérdezett, nevük elhallgatását kérő szakértők szerint. Sokkal inkább nehezményezik, hogy legalább 3 budapesti körzeti frekvencia áll parlagon évek óta (91.4, 95.3, 98.6) és összesen 3 kereskedelmi rádió fogható (Class FM, Music FM, Juventus) egy két és félmilliós piacon. Állítják, az lenne az igazi versenyélénkítés, ha ezek mielőbb megpályáztatásra kerülnének – kereskedelmiként, és további, hamarosan lejáró közösségi jogosultságokat is kereskedelmiként pályáztatnának újra a jövőben. A válságnak ugyanis vége, most pedig pont arra lenne szükség, hogy a kereskedelmi rádiós, sokak számára hallgatható, “nem rétegkínálat” színesedjen és egyre több, az elmúlt években más zenei platformokra váltó ember térjen vissza a rádióhallgatáshoz.

Ugyanezen rádiós szakemberek azt is nehezményezik, hogy összesen egy országos kereskedelmi rádió van, holott legalább 3-4 is elférne egy ésszerűbb frekvenciagazdálkodással: úgy, mint a nótarádió középhullámra helyezése, a nemzeti főadó párhuzamos AM és FM sugárzásának megszüntetése, egy, a közszolgálati média által – az egyházak közreműködésével – üzemeltetett, különböző felekezeteknek szóló egyházi csatorna, szintén középhullámon (és ezzel párhuzamosan a kisebb vételkörzetű, falvakban hallgathatatlan, kereskedelmi rádiók FM frekvenciáit “elfoglaló” vallási rádiók megszüntetése) stb.

“Nincs olyan rádiós piac sem tőlünk nyugatra, sem keletre, sem Európában, sem más kontinenseken egy demokratikus országban, ahol ilyen kevés zenei kereskedelmi és ilyen sok hír- és talk rádió lenne” – állítják.

Figyelmeztetések, más tenderek

A Médiatanács a nyíregyházi Európa Rádió 100.5 MHz, a Balkány 88.0 MHz, a kecskeméti Gong FM és a gyomaendrődi Rádió Sun médiaszolgáltatóit felhívással figyelmeztette a műsorkvóta-kötelezettségük betartására a 2014-re vonatkozó beszámolóik alapján. A médiatörvény ugyanis európai és magyar művekre vonatkozó közzétételi arányokat ír elő a televíziók és rádiók meghatározott köre számára, amelyeknek teljesítéséről a médiaszolgáltatók – a médiatörvény alapján – havonta kötelesek adatokat szolgáltatni a Médiatanácsnak. A rádiók esetében a zenei művek közzétételére szánt évi teljes műsoridő legalább harmincöt százalékát magyar zenei művek bemutatására kell fordítani, és ennek negyede öt évnél nem lehet régebbi.
A testület alaki vizsgálat után nyilvántartásba vette a Budapest 95.8 MHz körzeti és a Villány 100.9 MHz helyi frekvencia pályázati felhívására beérkező egy-egy ajánlatot, míg a Dabas 97.5 MHz, a Monor 106.3 MHz és a Komárom 88.3 MHz helyi frekvencia pályázatain benyújtott egy-egy ajánlat esetében hiánypótlást rendelt el.
(RADIOSITE.HU)