ImageNem csupán a rádiók hallgatottságában, hanem a magyar könnyûzenében is jelentõs átalakulást hozott a tavaly nyáron átszabott MR2-Petõfi Rádió (újabban MR2) elsõ éve. A rádió alaposan átrendezte a terület piaci viszonyait, ráadásul maga is egyre inkább piaci szereplõként lép fel – írja a hirszerzo.hu.

Gazdasági szempontból mindenképpen bejött a mostanság MR2 néven emlegetett Petõfi Rádió tavaly nyár eleji fazonigazítása, amely ellen annak idején Farkasházy Tivadar mellett a kereskedelmi rádiók többsége és több civil szervezet is vehemensen tiltakozott, hiszen a korábban szinte föld alatti hallgatottsággal bíró adó népszerûsége pár hónap alatt megközelítette a legnagyobb országos kereskedelmi rádiókét is. 

Ironikus módon az MR2-Petõfi Rádió mindezt azt addig a rádiók zenei kínálatából kimaradó, magyar viszonylatban undergroundnak számító elõadók szerepeltetésével érte el.

A dob meg a basszus népszerûbb a hajóvontáknál

Az elmúlt egy év során nem csupán az MR2 hallgatottsága érte el több országos kereskedelmi rádióét, hanem a magyar könnyûzene azon, korábban nem rádióbarátnak tekintett szegmensében is jelentõs változásokat hozott, amelyet az adó megcélzott. 

Ráadásképpen az MR2 a koncertpiacra is kikalandozott az MR2 országos turnéval és saját színpadával három nyári fesztiválon. A szcéna szereplõinek tavalyi, pozitív várakozásai a Petõfi Rádió átszabása kapcsán nagyobbrészt bejöttek – bár többjük nem teljesen elégedett a rádió irányvonalával, mûsorpolitikájával.

Az MR2 zenei kínálatának 30 százaléka áll magyar könnyûzenébõl; kiválasztásuk Csillag János, az adó fõszerkesztõjének elmondása szerint a rádió "kultúrmissziójának" szempontjai szerint történik, azaz elsõsorban olyan elõadókról van szó, akik eddig nem igazán kaptak lehetõséget az országos rádióadókban, ám nem zenéjük minõségével volt a gond, hanem különbözõ szerkesztési szempontoknak estek áldozatul (pl. dalaikban túl sok a torzított gitárhangzás).

Az elmúlt egy évben a közszolgálati adó újabb és újabb hallgatottsági csúcsaival párhuzamosan az itt játszott elõadók iránti érdeklõdés is szignifikánsan nõtt, mind a nyári fesztiválok, mind a saját szervezésû klubkoncertek kapcsán, és a Hírszerzõ által megkérdezett koncertszervezõk alapján mindennek komoly anyagi vonzatai is voltak. Akadnak olyan zenekarok, akiknek az ára megduplázódott 2007 óta – természetesen nem függetlenül attól, hogy az általuk behozott fizetõ nézõk száma is jelentõsen megnõtt.

Az MR2 léte a klubéletre is kedvezõ hatást gyakorolt Lovasi András, a Kispál és a borz, illetve újabban a Kiscsillag frontembere szerint, aki úgy látja, a koncertszervezõk most már jóval bõvebb listából választhatják ki azokat a fellépõket, amelyek szerepeltetése legalább nullszaldós, vagy akár nyereséges is lehet.

Beck Zoltán, a rádióban egyik legtöbbet forgó magyar zenekar, a 30Y énekese egyfajta katalizátori szerepet lát az adóban, amely hatását egy pocsolyába dobott kavicséhoz hasonlította kérdésünkre. Ez a hatás nem csupán a zenekarok iránti érdeklõdés növekedését jelenti Beck szerint, hanem új kezdeményezések és légkör jelenlétét is: érzése szerint az egyes elõadók között is sokkal jobb az együttmûködés, a közös munka. 

A könnyûzenei piac fellendítése egyébként az MR2-Petõfi Rádió másik fontos célja volt a "zenei esélyegyenlõség" megteremtése mellett Csillag János elmondása alapján, ráadásul idén ezzel már nem csupán a hagyományos mûsorszórás keretein belül próbálkozott a rádió. Ilyen funkciója volt a tavaszi-nyári MR2 országos turnénak is, ahol egyrészt a rádió elõadóit vitték közönség közelbe, másrészt új hallgatókat kívántak szerezni. 

A megkerülhetetlen tényezõ

Mindehhez hozzátartozik, hogy több elõadó is berzenkedik az ellen, hogy egyértelmûen az MR2-vel azonosítsák õket. Ezek sorába tartozik az elmúlt évek során a magyar könnyûzene élvonalába került 30Y is, amelynek énekese szerint bár valóban hálásnak kell lenniük az MR2-nek, és egyetértenek annak céljaival, a már 2006-ban ezer ember elõtt is játszó zenekar nem az adónak köszönheti az áttörést.

Egy biztos: az egyes zenekarok és menedzsmentjeik immár promóciós célból is számolnak az MR2-vel. Itt tervez kampányt a 30Y október elején megjelenõ új lemeze kapcsán, Lovasi András pedig nem csupán zenekari frontemberként, hanem kiadóvezetõként is állandó kapcsolatban van az adó vezetésével.

Mindamellett minden általunk megkérdezett cáfolta, hogy az MR2 adásába való bejutásnak olyan ára lenne, mint a kereskedelmi rádiók esetében, ahol a szakmában terjedõ információk alapján egy-egy elõadó és dal csak úgy kerülhet be a rotációba, hogyha azért a rádió valamiféle anyagi természetû ellenszolgáltatást kap.

Kérdésünkre Csillag János leszögezte: nem kérnek pénzt az egyes dalok lejátszásért, azok sorsáról mindig a zenei szerkesztõk döntenek. Mindez nem csupán a minõség szubjektív elbírálása alapján történik: a rádió számára fontos a markáns egyedi arculat megtartása (ezzel kapcsolatban tavaly egyébként némi vita is kialakult, miután az országos kereskedelmik mainstream kínálatától eltérõ zenét játszó budapesti Radio Café úgy érezte, a megújuló Petõfi az õ profiljukat nyúlta le), így kimaradhatnak olyan elõadók, akik produktumával semmi gond sincs, csak épp nem férnek bele ebbe az arculatba.

Csillag szavait Lovasi András is megerõsítette, akinek istállójához tartozik az MR2 által igencsak népszerûvé tett Péterfy Bori and the Love Band. A kiadóvezetõ zenész elmondása szerint elõfordult már olyan is, hogy õk ajánlottak dalokat a szerkesztõk számára, és olyan is, hogy a rádió kért el tõlük számokat, ám mindez anyagi ellenszolgáltatások nélkül történt.

Az MR2-nek egyelõre attól sem kell félnie, hogy kiapadna a zenei kínálata: a rádió hónapról-hónapra több demót kap fiatal magyar zenekaroktól, ezek száma mára több száz darab havonta. Ami azt illeti, ezek nagy száma okoz is némi problémát, miután az adónak nincs kapacitása feldolgozásukra.

A zene mellé mûsor sem ártana?

Bár az MR2 eredményei látványosak és Lovasi András szerint talán végre megtörténik az az árnyékpopzenei áttörés, amelyre a magyar könnyûzenének már hosszú ideje égetõ szüksége volna, a zenészek nem maradéktalanul elégedettek a rádióval. Az általunk megkérdezettek épp azt hiányolják a mûsorból, amelyeket tavaly Szõnyei Tamás zenei szakújságíró szükségesnek tartott ahhoz, hogy a brit BBC mintájára valóban egy közszolgálati könnyûzenei adó válhasson az MR2-bõl: a játszott zenék kontextusba helyezése, és hiteles szerkesztõszemélyiségek felépítése, azaz a jelenleginél gazdagabb mûsorstruktúra létrehozása.

Beck Zoltán szerint fontos lenne például a könnyûzenei emlékezet gondozása, amellyel Magyarországon amúgy is komoly gondok vannak: ennek keretében létezhetne például olyan mûsor, amely a kilencvenes évek meghatározó külföldi és magyar elõadóitól válogat. A magyar zenekarok esetében mindez azért is lenne fontos a 30Y frontembere szerint, mert az akkori médiaviszonyok miatt ez sokak számára ismeretlen terület.

Beck a rétegmûsorokat is hiányolja az MR2 kínálatából, amelyek olyan extrém mûfajokban utazó zenekaroknak kínálnának lehetõséget, akik most kimaradnak a rádióból. Lovasi András, aki szintén a zenék kontextusba helyezését, és egyben a késõbb az adó arcaiként is mûködõ személyiségek felépítését hiányolja, úgy véli, mindez az MR2 érdeke is lenne, ugyanis a jelenlegi struktúrával nem csupán a hallgatottságot nem lehet tovább növelni, hanem a mostani közönség egy része el is fog majd pártolni az adótól.

Csillag János nem így látja a helyzetet: szerinte az emberek vagy zenét, vagy szöveget hallgatnak egy rádióban, az MR2 pedig az elõbbi adását vállalta fel. Zenei tematikájú mûsorok emellett vannak az adón, az ismert személyiségek felépítésének szükségességével pedig már csak azért sem ért egyet a fõszerkesztõ, mert meglátása szerint a fõ feladata az adó munkatársainak a zene szolgálata. A cél tehát a mostani rendszer még jobbá tétele, a rádió arculatának még markánsabbá tétele.

(forrás: Hírszerzõ)