Sok a rádió, egyhangú a piac, új reklámmodell kell?

“Aki azt gondolja, hogy az előttünk álló években a szokásos reklámmodell tovább él, az hamis illúziókat kerget” – többek között erről esett szó a Klubrádió tegnap esti “Rakott” című műsorában.

A stúdióban Radetzky András a Helyi Rádiók Országos Egyesületének elnöke, Csabai Gábor “Papó” a Tilos Rádió ügyvezető igazgatója és Arató András a Klubrádió vezérigazgatója osztotta meg gondolatait egymással és a hallgatókkal.
“Egy mondás szerint a tévét nézik, az újságot olvassák, a rádiót szeretik” – mondta a Helyi Rádiók Országos Egyesületének elnöke. Magyarországon mintegy 250 rádióállomás működik, azaz 250 frekvencián hallgatható rádió, részben ez is a probléma oka. Ez ugyanis rendkívül magas szám. Németország 80 milliós lakosságára ugyanis 300 frekvencia esik.
A rádiók legtöbbje format rádióként működik, ezért tűnik egyhangúnak a rádiós piac, túlnyomórészt zenei rádiók ezek. Az, hogy nem indult el az elvárható tartalmi szegmentáció, arra vezethető vissza, hogy a rádióspiac eltartó képessége kicsi, mondta Radetzky András.
Csabai Gábor a Tilos Rádió ügyvezető igazgatója elmondta a Tilos rádió esetében a műsor struktúráját sokszor a hallgatók alakítják, ezt észre is kell venni. “Mi elvből nem adunk hirdetést, olyanról beszélgetünk, amiről a hallgatók szeretnének” – hangsúlyozta Csabai.
A Klubrádió igazgatója, Arató András úgy vélte a rádió két termék egyben: egyrészt műsort kell eladni, amit sokan hallgatnak, a másik pedig, amit el kell adni, az a reklámozó. “Aki azt gondolja, hogy az előttünk álló években a szokásos reklámmodell tovább él, az hamis illúziókat követ” – hangsúlyozta. A gazdasági válság következtében a reklámpiac 30-40 %-al csökkent, azok akik reklámra költenek, a televíziókat preferálják, azt gondolván, hogy az hatékonyabb, ami azért nincs egészen így. Ezáltal fejnehéz lett a reklámpiac, a csökkent büdzsét egyre inkább a kereskedelmi televíziókba nyomják, amelyek dömping mennyiségű kedvezményt adnak, így aztán alig-alig marad a rádióknak.
Arató András szerint a hazai reklámpiac politikai nyomás alatt van, a lottózással összefüggő nagy állami cég például hirdetéseit 90 százalékában a legnagyobb kereskedelmi rádióhoz vitte, a maradék 10 %-on osztozik a teljes rádiós piac. Párt, egyház, esetleg nagytőkés áll a rádiók mögött. “Mi azzal próbálkozunk, hogy bár nincs mögöttünk annak előállításán fáradozunk, hogy tartalom alapján tartsuk fent magunkat. A tapasztalatok azt mutatják, ez azért lehetséges” – tette hozzá.
Radetzky András szerint egy médiumot kisebb vagy nagyobb szervezet tart fent, nyíltan vagy rejtve, ez nem ördögtől való. A világ többi részén a médiapiac jelentős része a piac törvényeinek megfelelően működik, olyan rádiók esetében is mint a Klubrádió, a Katolikus Rádió, vagy a Tilos Rádió. Az más kérdés, hogy van-e emögött piaci vagy gazdasági érdekeltség. A kétpiacosság mindenhol jelen van: “azaz, ahhoz hogy nyereséges legyek, ahhoz először közösséget kell generálnom.”
Csabai Gábor felháborítónak tartja, hogy egy olyan rádiót, amely érdekes riportokat, beszélgetéseket híreket közvetít, értéket teremt, azaz kultúrát, azt beárazzák. “Ezért valóban vissza kellene hozni azt, hogy a rádióért fizessen elő a hallgató” – vélte.
Arató András szerint, azonban ha egy kalapba kerülne ez az összeg, akkor nem tudni, ki döntené el, hogy mi az, ami giccs és mi az, ami érték. A Klubrádió tulajdonosa szerint a közrádiónak és a közmédiumnak nem szabadna részt venni a reklámpiacon, hisz az adófizetők pénzéből működik, és ő már eleve a célból indul.
A Tilos Rádió vállaltan rúgja fel a konzervatív rádiós struktúrát, “az interakcióra óriási hangsúlyt fektetünk, a telefon egyenesen a stúdióban csörög”. A költségvetés fele a hallgatók a szja 1 %-ából tevődik össze, másik felét pályázatokon keresztül szerzik, mondta Csabai Gábor. 
Radetzky András úgy látja, a 15 éve működő helyi rádiózás a demokrácia kikerülhetetlen tényezője lett, óriási értéket teremtenek. Ez a piac egészen másképp alakult ki mint a helyi televíziós piac, amelyek tanácsi és önkormányzati tulajdont örököltek, mégis ezek a rádiók  – amelyek többségében magántulajdonban vannak -, sokszor szabványos szórakoztatásra kényszerülnek.
“A Klubrádió ars poétikája a hallgatók informálása olyan kulcsszavak mentén, mint a nyitottság, az elfogadás, az antirasszizmus, a véleménycsere, a hatalom ellenőrzése, a színvonal és a felkészültség” – mondta Arató András. A Klubrádió esetében, ha 40 ezer ember havonta ezer forintot biztosít a rádiónak, azaz minden ötödik-hatodik ember előfizet, az már azt jelenti, hogy működőképes marad. “Természetesen emellé keresni kell még más forrásokat” – tette hozzá Arató András.
Radetzky András szerint a piaci alapon működő rádiókat is végső soron a hallgatók tartják el, csak másképp – reklámokon keresztül. A szabad rádiók vannak a legnehezebb helyzetben, mert náluk legfeljebb “a falu szódása hirdet, hogy palack eladó”, az újabb pályázati rendszer az új médiatörvényben még felemás, bár nagyobb összeg áll rendelkezésre. Erre kontrázva Csabai Gábor azt mondta, hogy a szabad rádiók infarktus közeli állapotban vannak, mert gyászosan végződött a pályáztatás első szakasza.
A HEROE elnöke úgy látja, Magyarországon nincs diktatúra, plurális a média piac. Arató András szerint azonban, az új médiaszabályozás azért veszélyes, mert a hatalom beleszólásának lehetőségét teremtette meg.
 
(forrás: Klubrádió)