Kettõn áll a vásár

Civakodáshoz vezetett a párhuzamosan futó kétfajta rádiós kutatás az amúgy sem szárnyaló rádiós piacon. Megoldást jelenthetne, ha a helyi rádiós felmérést az országosba integrálnák – írja a Marketing & Média.

Tavaly õsszel az Egyesült Államokban néhány éves tesztelgetés után élesben is alkalmazni kezdték az Arbitron által kifejlesztett mûszeres hallgatottságmérési rendszert. A várva várt start azonban botrányosra sikeredett, ugyanis fél év alatt kétszer is elõfordult, hogy a kutatócég nem tudott adatokat szolgáltatni. Állítólag az jelentette a fõ problémát, hogy az övre csatolható, formára egy személyhívóra hasonlító készülék esetében meglehetõsen alacsony a mérésben részt vevõk együttmûködési hajlandósága. Magyarán sokan nem kapcsolják be a készüléket, amikor kellene.

Európában egyelõre csak Svájcban létezik elektronikus hallgatottságmérés – ott egy karórába épített szerkezetet vezetett be a piacra a GfK – máshol még csak tesztek vannak, viszont az amerikai fiaskó most ezeket is megakasztotta. Sõt, még hazánkra nézve is volt némi hatása a történteknek. „Az egyik rádióval korábban sokat beszélgettünk az elektronikus mérés bevezetésének lehetõségérõl” – említi Gábos Zsuzsa, a Szonda Ipsos médiakutatási igazgatója, majd hozzáteszi, hogy a történtek után a téma egyelõre lekerült a napirendrõl. A magyarázat egyszerû: a rádió tulajdonosa az amerikai piacon saját bõrén tapasztalhatta meg a mûszeres mérés botladozó indulását.

Önként, dalolva

Hazánkban a rádiós felmérés más oldalról került reflektorfénybe mostanában. Amennyiben beírjuk a Google-be a hallgatottságmérés szót, akkor a találatok felében a Magyar Rádió (MR) és a Szonda Ipsos év elejei nézeteltérésérõl olvashatunk. A sztori dióhéjban a következõ: a közrádió szerint noszogatniuk kellett a kutatócéget, mert elsõ szóra nem akarták nekik pénzért eladni a helyi rádiós kutatást. A Szonda Ipsos szerint azonban ez nem igaz, mert adták õk – ahogy korábban is –, csak felhívták az MR figyelmét egy korábbi megállapodásra.

Az említett megegyezéshez 2004. május 19-ig kell visszamenni az idõben, amikor a Szonda Ipsosnál összegyûlt az összes meghatározó rádió képviselõje, és megegyeztek abban, hogy az országos és a budapesti helyi rádiók a naplós kutatással dolgoznak, a vidéki rádiók, valamint a két hálózat, a Rádió 1 és a Juventus pedig a helyi rádióssal, s ez alapján kommunikálnak a külvilág felé is. Ez azért fontos, mert egészen eltérõ metodika alapján készülõ felmérésekrõl van szó (lásd errõl keretes írásunkat). „Az elmúlt egy-két évben azonban egyre gyakrabban elõfordult, hogy egyes rádiók nem az amúgy általuk önként vállalt konszenzus szerint kommunikáltak” – említi Gábos Zsuzsa.
Minderre leglátványosabban a tavaly megújult MR2-Petõfi Rádió esete hívta fel a figyelmet. Ugyanis amíg a naplós felmérés az elõzõ hónapokhoz képest sok változást nem mutatott az átpozicionált közszolgálati adónál, addig a telefonos felmérés szeptemberi adatai szerint egyes városokban jelentõsen megnõtt a rádió hallgatottsága. Ezt pedig büszkén világgá is kürtölte a közszolgálati adó.

„Még a Juventus Rádió színeiben voltam ott a 2004-es tárgyaláson. A megállapodás azt tartalmazta, hogy a helyi mérésbõl a budapesti adatok önállóan nem használhatók, azt minden rádió a naplós mérésbõl használja. Az MR2 esetében nem kértük ezeket és nem is használtuk, a fõvárosi piacról kizárólag a korábbi eredményekhez képest történt változásról kértünk adatokat” – állítja Galavics András, a MR kereskedelmi igazgatója, aki hozzáteszi, az valóban nem szerencsés, hogy kétféle rádiós kutatás van. Soós Zoltán, a Danubius Rádió kereskedelmi vezérigazgató-helyettese szerint ugyanakkor volt ilyen konszenzus, azt azonban õ is megemlíti, hogy megoldást jelenthetne, ha integrálnák a helyi rádiós felmérést az országosba és mindjárt nem lenne ebbõl vita.

(forrás: FN.hu)