Hirdetés
Hallgatottsági adatok - Budapest - 2012. április
A fővárosban élő 15-69 éves korosztályból közel 1,1 millió ember hetente (87%), míg majd 900 ezren (70%) naponta is hallgatnak rádiót a legváltozatosabb helyszíneken és eszközökön - derült ki a TNS Hoffmann áprilisi Budapesti Rádiós Közönségméréséből.

A januári vizsgálathoz képest a budapesti rádiós piac jelentős átalakuláson esett át. Az egyik leghallgatottabb adó, a Rádió 1 februárban eltűnt az éterből, míg a hasonlóan népszerű - ámde elsősorban más célcsoportot megcélzó - Juventus Rádió a 89.5-ös frekvenciáról éppen a Rádió 1 egykori frekvenciájára a 103.9-re költözött. A Rádió 1-et váltó Music FM márciusi belépésével pedig egy új adó szállt harcba a hallgatók kegyeinek megszerzéséért.

A csatornák változása természetesen hatott az egyes rádiók hallgatottsági értékeire is, de fontos kiemelni, hogy - akárcsak 2010-ben, amikor az országos frekvencia váltások történtek - a rádiózásban, mint tevékenységben nem történt érdemleges változás, a rádió szerepe és fontossága az emberek szórakozási és informálódási funkcióinak ellátásában töretlen. 

Szokás azt mondani, hogy a rádió mindig és mindenhol velünk van. Ez olyannyira igaz, hogy a fővárosi 15-69 éves korosztályban 653 ezren szoktak rádiót hallgatni autóban, 590 ezren a konyhában, míg 564 ezren a nappalijukban. De a munkahelyünk (naponta 347 ezer hallgató), a hálószobánk (315 ezer) és az éttermek, bárok (256 ezer) is gyakori rádióhallgatási helyszínnek számítanak. 

Egyre jelentősebb a streaming

A „hol?” mellett legalább ilyen izgalmas a „mivel?” kérdés is, lévén, hogy a technikai-technológiai változásokban élen járó fővárosban ma már jellemző az, hogy a hallgatók többféle eszközön és módon hallgatják kedvenc csatornáikat.

A legkedveltebb rádióhallgatási helyszínekből adódóan a klasszikusnak nevezhető eszközökön történik ugyan a rádióhallgatás java (751 ezer fő hagyományos rádiókészüléken, míg 671 ezer fő autórádióban is szokott rádiót hallgatni), de már jelentős az újabb platformok és eszközök súlya és szerepe is. Ezek közül a mobiltelefonon való FM rádióhallgatás a legjelentősebb (336 ezer fő), de hasonló volument képez az interneten keresztül, laptopon vagy PC-n történő rádióhallgatás is (290 ezer fő). Szándékosan külön kategóriaként vizsgáltuk a táblagépeket, a penetráció növekedésével immáron ez is érzékelhető lett, még ha nem is annyira jelentős még a nagysága (22 ezer fő).

A médiatípusok és platformok közötti átjárhatóságát jelzi, hogy televízión (kábel vagy műholdas előfizetéssel) 109 ezren szoktak rádiózni, de figyelemre méltó a 87 ezres mobiltelefonos streaming hallgatás, illetve a 130 ezres mp3-on való rádiózás is.

A konkrét csatorna preferenciák tekintetében érezhető az éterben történt változás, akár a 15-69 éves, akár a 18-49 éves korosztályban. 

A budapesti 15-69 éves lakosságból közel egymillió fő hallgatott elsősorban népszerű könnyűzenét kínáló rádiókat (Class FM, Neo FM, MR2-Petőfi, Music FM, Juventus, Cool FM) egy átlagos áprilisi héten, de 673 ezren az általunk tematikusként definiált - azaz elsősorban nem slágerzenéket játszó rádiókat (MR1-Kossuth, MR3-Bartók, InfoRádió, Klubrádió, Gazdasági Rádió, Jazzy, Klasszik, Magyar Katolikus Rádió, Tilos, Rádió Q, Rádió17) - is hallgattak. 

A hallgatók sokszínű érdeklődése, a különböző technikai eszközök elterjedtsége és használata, illetve a hallgatási helyszínek változatossága biztosítja azt, hogy idén áprilisban 1,1 millió 15-69 éves budapesti választotta a rádiót akár szórakozási, akár információ szerzési célzattal.

Adatok 

LETÖLTÉS (PDF) 


(forrás: TNS-Hoffmann)