Hirdetés
Elfogadták a médiatörvényt
2010. december 21. kedd, 03:00    Nyomtatás E-mail
ImageMinden médiumra, így a lapokra, hírportálokra és internetes újságokra is kiterjed az új médiatörvény hatálya - írja az e-MaSa.hu.

 



Az Országgyûlés keddre virradó éjszaka kormánypárti képviselõk szavazataival fogadta el a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 180 oldalas indítványt, amely többek között szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogköreit, meghatározza a médiapiaci szereplõk jogait és kötelességeit, illetve rendelkezik a rájuk kiróható szankciókról is. A jogszabály alapján az MTI gyárthatja a közszolgálati hírmûsorokat, a két nagy kereskedelmi televízió híradóiban a bûnügyi hírek aránya éves átlagban nem haladhatja meg a húsz százalékot, magyar zenei kvótát vezetnek be a rádiók számára, a reklámok pedig nem lehetnek hangosabbak, mint a mûsor, amelyet megszakítanak. Azt azonban a kormánypártok sem támogatták, hogy a médiahatóság által megbírságolt médiumoknak azonnal fizetniük kelljen.

A törvényjavaslat kétharmados többséget igénylõ részét 256 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a parlament, míg az egyszerû többséget igénylõ részeket 248 kormánypárti politikus támogatta, 35 képviselõ (a Jobbik és az LMP frakciójának jelenlévõ tagjai, valamint négy MSZP-s képviselõ) nemmel voksolt, 16 szocialista képviselõ tartózkodott.

A név szerinti szavazás kezdetén az LMP képviselõi tiltakozásul leragasztották a szájukat, a párt két képviselõje, Szabó Rebeka és Schering Gábor pedig „A magyar sajtószabadság élt 21 évet” feliratú transzparenst mutatott fel. A szocialista Szanyi Tibor a szavazáskor egy szájkosarat emelt fel.

A parlament döntésével hatályon kívül helyezte a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt, a sajtótörvényt, továbbá a nemzeti hírügynökségrõl szóló jogszabályt. Az új médiatörvény hatálya alá tartozik januártól minden Magyarországon letelepedett médiatartalom-szolgáltató és itt kiadott sajtótermék, valamint bizonyos esetekben a más országból nyújtott, de ide irányuló, itt terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatások is.

Ez azt is jelenti, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódjaként mûködõ médiatanács jogsértés esetén bármely médiumot bírsággal sújthat, ha az megszegi a médiatörvényt, vagy a november elején elfogadott médiaalkotmány rendelkezéseit. Így például gyûlöletet kelt személyek, nemzetek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, valamely egyház, vallási közösség ellen, illetve az általa közöltek alkalmasak valamely közösség megsértésére, kirekesztésére.

Az országos napilapok akár 25, a fõszerkesztõk 2 milliót fizethetnek

A jelentõs befolyásoló erõvel rendelkezõ médiumok esetében a bírság összege 200 millió forintig, más médiaszolgáltatóknál 50 millió forintig terjedhet. Az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre legfeljebb 25 millió forint, a hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forint bírságot róhat ki a médiahatóság, a médiumok vezetõit pedig maximum 2 millió forint bírsággal sújthatja.

A bírságot azonban a médiumoknak - bár egy, az alkotmányügyi bizottság által hétfõn benyújtott zárószavazás elõtti módosító javaslat ezt célozta - nem kell azonnal befizetniük, hanem kérhetik a határozat végrehajtásának felfüggesztését a bíróságtól. A könnyítést tartalmazó módosító javaslatot Pálffy Istvánnal (KDNP) jegyzõ fideszes L. Simon László azt korábban úgy indokolta: megszüntetik annak lehetõségét, hogy egy jelentõs bírság elõzetes befizetésével a lapkiadók ellehetetlenüljenek.

A törvény alapján az NMHH a médiaszolgáltatási jogosultság felfüggesztésérõl és a médiaszolgáltatás törlésérõl is dönthet. Az elõbbi idõtartama ismételt és súlyos jogsértés esetén 3 órától egy hétig terjedhet, míg a nyilvántartásból való törlés után a médiaszolgáltatás többé nem tehetõ elérhetõvé.

A médiahatóság hivatala nyilvántartást vezet a lineáris és lekérhetõ médiaszolgáltatásokról, nyomtatott és internetes sajtótermékekrõl, hírportálokról. A sajtótermék nyilvántartásba vételét annak jövõbeni kiadója kezdeményezheti, a kérelemrõl az NMHH 15 napon belül határoz. A lineáris médiaszolgáltatásra jogosultak az NMHH által meghatározott mértékû médiaszolgáltatási díjat fizetnek, negyedévenként elõre. A díjfizetés késedelme esetén a médiatanács a szerzõdést 30 napos határidõvel felmondhatja.

Az NMHH hatósági eljárásban jogosult a médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, mûsorterjesztéssel kapcsolatos - akár törvény által védett titkot magában foglaló - adatot tartalmazó eszközöket, iratokat, dokumentumokat megtekinteni, megvizsgálni, róluk másolatot, kivonatot készíteni. A jogszabály rögzíti, hogy a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a kiadó ugyanakkor felelõsséggel tartozik a törvényben foglaltak betartásáért. Kiemelten fontos értéknek nevezi az indítvány a médiaszolgáltatások sokszínûségét, hangsúlyozva, hogy a sokszínûség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának megakadályozására is.

Ennek érdekében kimondja, hogy a legalább 35 százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkezõ televízió, rádió, illetve az e piacokon együtt legalább 40 százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkezõ médiaszolgáltató, annak bármely tulajdonosa és a benne befolyásoló részesedéssel rendelkezõ személy vagy vállalkozás nem indíthat új médiaszolgáltatást. Sõt, a mûsorstruktúra módosításával, magyar és a független mûsorkészítõk által elõállított mûsorszámok arányának növelésével, vagy egyéb módon kötelesek lépéseket tenni a médiapiac sokszínûségéért.

Minimum 30 százalék magyar tartalom a tévében, 35 százalék rádióban

A szabályozás értelmében a televízióknak évi teljes mûsoridejük több mint felében európai, több mint harmadában magyar mûveket kell bemutatniuk; közszolgálati csatornáknál ez az arány 60, illetve 50 százalék. Ugyancsak a mûsorkvótákkal kapcsolatos rendelkezés, hogy a rádióknak ezután legalább 35 százalékban magyar zenéket kell játszaniuk, és ezek negyede 5 évnél újabb felvétel kell, hogy legyen. Mindkét esetben lehetséges, hogy a médiumok a meghatározott arányokat a médiatanáccsal kötött hatósági szerzõdésben rendezett módon, fokozatosan érjék el, e mentesség azonban egyszerre legfeljebb 3 évre engedélyezhetõ.

A jelentõs befolyásoló erõvel rendelkezõ televízióknak munkanapokon reggel 7 óra és fél 9 között legalább 15 perces hírmûsort vagy általános tájékoztató mûsorszámot, minden este 6 és 9 óra között legalább 20 perc hosszúságú hírmûsorszámot kell sugározniuk. A jelentõs befolyású rádiókban munkanapokon reggel fél 7 és fél 9 között legalább negyedórás hírmûsornak kell helyet kapnia. E mûsorokban a „demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló” bûnügyi tematikájú híranyag éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmû a mûsor idõtartamának húsz százalékánál. A korlátozás az RTL Klub és a TV2 reggeli és esti, valamint a Neo FM és a Class FM reggeli hírmûsoraira vonatkozik.

A két nagy kereskedelmi televízió emellett - a digitális mûsorterjesztésû médiaszolgáltatása során - köteles biztosítani, hogy az este 7 és 11 óra között sugárzott, nem magyar nyelven készített filmalkotások és sorozatok legalább negyede eredeti nyelven, magyar felirattal is elérhetõ legyen. A hallássérültek érdekében a TV2 és az RTL Klub mellett a közszolgálati csatornák is kötelesek a hírmûsorokon kívül 2015-tõl minden filmet is magyar nyelvû felirattal elérhetõvé tenni például teletext szolgáltatáson keresztül.

Bekerült a médiatörvény tervezetébe az is, hogy a kereskedelmi televíziók levonhatják a társasági adóalapjukból az új magyar filmalkotások támogatására kötelezendõen fordítandó összeget, amit az éves reklámbevételük 2,5 százalékában állapít meg törvényjavaslat. Lényeges korlátozás, hogy a televíziók nem gyakorolhatják kizárólagos közvetítési jogukat oly módon, hogy a közönség több mint 20 százalékát kizárják a kiemelten nagy jelentõségû események - elõfizetési díj fizetése nélkül is hozzáférhetõ közvetítésen keresztüli - nyomon követésébõl. Hogy melyek ezek az események, azt a médiatanács állapítja meg.

A gyermekek és a kiskorúak védelme érdekében a lineáris mûsorszolgáltatóknak mûsoraik többségét kategorizálniuk kell. A korhatárra tekintet nélkül megtekinthetõ, a 6 éven aluliak számára és a 12 éven aluliak számára nem ajánlott mûsorszámokat a megfelelõ jelzéssel bármikor sugározhatják, míg a 16 éven aluliak számára nem ajánlott mûsorokat csak este 9 óra, a 18 éven aluliak számára nem ajánlottakat pedig este 10 óra után. A kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlõdésének súlyos károsítására alkalmas, pornográfiát vagy indokolatlan erõszakot tartalmazó mûsor egyáltalán nem közölhetõ. Újdonság, hogy a szolgáltató kérésére - díj ellenében, 15 napon belül - a mûsorszám kategorizálásáról a médiatanács is határozhat.

Nem lehet hangosabb a reklám, szabad a termékelhelyezés

A reklámokkal kapcsolatos rendelkezések között szerepel, hogy a hirdetések nem sérthetik az emberi méltóságot, nem tartalmazhatnak és támogathatnak a nemen, származáson, nemzetiségen, valláson, világnézeti meggyõzõdésen, fizikai vagy szellemi fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést, illetve nem gyalázhatnak nemzeti jelképet. Szintén tilos olyan reklám sugárzása, amely kiskorúakat szólít fel valamely áru megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére, illetve amely arra biztatja a kiskorúakat, hogy beszéljék rá szüleiket a vásárlásra. A törvény rögzíti: a reklám, valamint az annak közzétételét jelzõ figyelemhívás átlagos hangereje nem lehet nagyobb, mint a környezõ mûsorszámoké.

A televíziókban és a rádiókban a reklámok óránkénti idõtartama egyetlen egész órától egész óráig tartó idõszakban sem haladhatja meg a 12 percet. A közszolgálati médiumokban óránként az eddiginél kettõvel több, 8 perc reklám engedélyezett. Nem lehet reklámmal megszakítani a 30 percnél rövidebb híradásokat és a 14 éven aluliakhoz szóló, félórásnál rövidebb mûsorokat, a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeirõl szóló tudósításokat és a vallási, egyházi tartalmú mûsorokat a filmek kivételével. A törvény értelmében 30 percnél hosszabb hírmûsor vagy politikai tájékoztató mûsorszám, illetve filmalkotás - a sorozatok és a dokumentumfilmek kivételével - reklámmal félórás idõszakonként csak egyszer szakítható meg.

A szabályozás a filmek, sorozatok, sportmûsorok és szórakoztató mûsorszámok esetében lehetõvé teszi a termékelhelyezést - kivéve a dohánytermékeket és a vényköteles gyógyszereket. A termékmegjelenítést tartalmazó mûsorokban azonban nem hívhatnak fel az áru megvásárlására vagy a szolgáltatás igénybe vételére, és nem adhatnak indokolatlan hangsúlyt a terméknek. Választási kampányidõszakon kívül politikai hirdetés csakis már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhetõ. A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felelõs, mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.

Közszolgálati Kódex ad irányt a közmédiumoknak

A törvény szerint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap forrásaiból támogatja a közmédiumok feladatainak ellátását, támogatja és elvégzi mûsorszámainak elõállítását, megrendelését, megvásárlását, tájékoztatási és egyéb tevékenységét. Az alap jogi személy, költségvetését az Országgyûlés hagyja jóvá, kezelõje a médiatanács, a vezérigazgatója feletti munkáltatói jogkört, ideértve a kinevezését, a médiatanács elnöke gyakorolja.

A közmédia finanszírozására szolgáló összeg elosztásáról a héttagú - a közmédiumok vezérigazgatóiból, az alap vezérigazgatójából és az Állami Számvevõszék elnöke által esetileg delegált két tagból álló - Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt minden év szeptember végéig. A közszolgálati médiavagyon tulajdonosi jogait és kötelezettségeit ugyancsak a médiaszolgáltatás-támogató alap gyakorolja. Az alap a közszolgálati médiavagyont nem idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, továbbá gondoskodnia kell a közszolgálati médiavagyon körébe nem tartozó archívumok megõrzésérõl is. A törvény szerint a médiatanács Közszolgálati Kódexet fogad el, amely a közszolgálati médiumok számára iránymutatást ad a médiaszolgáltatás megfelelõ elveire vonatkozóan. A kódex módosításáról a kuratórium egyetértésével a tizennégy tagú, egyházi és civil szervezetek képviselõit tömörítõ Közszolgálati Testület dönthet.

Központosított közszolgálati tartalmak

Változás, hogy a törvény az MTI-hez telepíti a közszolgálati rádiós és televíziós hírmûsorok gyártását és a közszolgálati médiumok hírportáljának mûködtetését. A javaslat indoklása szerint a hírszerkesztõségek összevonása nem jár együtt a hírmûsorok mûsoridejének csökkenésével, ugyanakkor lehetõvé teszi, hogy a közmédia a rendelkezésre álló kapacitás hatékonyabb kihasználásával tudósítson a közéleti eseményekrõl. A médiatörvény magában foglalja a Közszolgálati Közalapítvány és kezelõ szerve, a kuratórium mûködésével összefüggésben nyáron elfogadott szabályokat is. Ezek értelmében a közalapítvány a közszolgálati médiaszolgáltatók tulajdonosa. A kuratórium 6 tagját az Országgyûlés választja, az elnököt és további egy tagot a médiatanács delegál, mindegyikük mandátuma 9 évre szól. A kuratórium ellenõrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak megvalósulását és megválasztja a közmédiumok vezérigazgatóit.

A közmédiumok ügyvezetését a közös felügyelõbizottság ellenõrzi; elnökét és 3 tagját a kuratórium választja, egyet a munkavállalók. A törvény megismétli és részletezi az NMHH mûködésének júliusban elfogadott szabályait is. A médiahatóság autonóm államigazgatási szerv, a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában. Tevékenységérõl évente beszámol az Országgyûlésnek, elnökét - aki egyben a médiatanács elnökjelöltje - a miniszterelnök 9 évre nevezi ki.

A médiatanács elnökét és 4 tagját a parlament egyidejû listás szavazással, kétharmados többséggel választja. A médiatanács ellátja az állami tulajdonban lévõ frekvenciákat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának feladatait, mûsorfigyelõ szolgálatot mûködtet, ellenõrzi a hatósági szerzõdések megtartását, kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat, médiapiaci ágazati vizsgálatot, piacfelügyeleti eljárást folytat le.

Rendeletalkotási jog az NMHH-elnöknek, médiabiztos a szerkesztõségek ellenõrzésére

A médiatanács elnöke - a fideszes Rogán Antal javaslatára hétfõn elfogadott alkotmánymódosítással összhangban - rendeletet adhat ki a frekvenciadíjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak és az igazgatási szolgáltatási díj beszedésével kapcsolatban. A médiahatóság költségvetésérõl az Országgyûlés dönt. Az NMHH a mûködésre és tartalékképzésére fel nem használt frekvenciadíjakat a hatóság a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alapba fizeti be. A törvény alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatást és médiaszolgáltatást igénybe vevõ felhasználókat, nézõket, hallgatókat, fogyasztókat, illetve a sajtótermékek olvasóit megilletõ jogok és érdekek érvényesülésében a média- és hírközlési biztos mûködik közre. A biztost az NMHH elnöke nevezi ki.

A biztoshoz érdeksérelem vagy annak veszélye esetén egyes felhasználók és érdekképviseleti szervek is panasszal fordulhatnak. A biztos a panaszt megvizsgálja és elbírálja, valamint hivatalból is indíthat vizsgálatot. Ha a panaszt megalapozottnak találja, tájékoztatja a panaszost a nyitva álló eljárásokról és jogorvoslati lehetõségekrõl. A biztos az érdeksérelem kivizsgálásakor bármely szolgáltatótól vagy kiadótól adatokat és felvilágosítást kérhet. A szolgáltató 15 napon belül köteles a kért adatot átadni, abban az esetben is, ha az üzleti titoknak minõsül (amit a biztos köteles megtartani). Eljárásakor a biztos egyeztetést folytat a szolgáltatóval. Ha ez nem vezet eredményre, kezdeményezi az érdeksérelem megszüntetését vagy orvoslását. A kezdeményezés eredményérõl jegyzõkönyvet készít, amelyet nyilvánosságra hozhat.

A képviselõk a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatokról keddre virradó éjszakáig vitatkoztak: az ellenzéki pártok felszólalói bírálták a törvény tartalmát és a tervezet benyújtásának, elfogadásának módját is.

A Jobbik szerint KGB-mentalitást tükröz a javaslat

A jobbikos Novák Elõd a záróvitában elfogadhatatlannak nevezte, hogy az alkotmányügyi bizottság hétfõn tizenhat zárószavazás elõtti módosító indítványt nyújtott be. Kiemelte, hogy ezek egyike alapján a médiumok nem kérhetnék a megbírságolásukról szóló médiatanácsi határozat végrehajtásának felfüggesztését a bíróságtól. Véleménye szerint ez azt a célt szolgálja, hogy mindenki azt érezze: a kormánypártok kezében van, amit „KGB-mentalitásnak” nevezett. Novák Elõd elképesztõnek nevezte, hogy a törvényjavaslathoz 106 koherenciazavart kiküszöbölõ módosító indítványt nyújtottak be, 56 oldalon keresztül. Az ellenzéki képviselõ „sunyinak” tartotta ezeket az indítványokat, és ezt a technikát.

Kifogásolta, hogy ismét kitolja a kormányzat a digitális átállás határidejét. Megjegyezte: az a 2005-ös cikk jutott eszébe, amit nemrég olvasott arról, hogy 5 év múlva már lehet utazni a 4-es metróval. Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a közmédiumok vagyonát tulajdonló alapot ismét, immár másodszor nevezték át. Hangsúlyozta, hogy a jobbik is tiltakozik a médiáról szóló törvényjavaslat ellen, de ehhez nem találtak olyan látványos eszközöket, mint az LMP, és elcsépeltnek nevezte, hogy a szocialista Szanyi Tibor szájkosarat hozott a Parlamentbe.

MSZP: Gyõztek a Fidesz héjái

A Fideszben a héják legyõzték a galambokat – így értékelte a médiatörvény tervezetéhez benyújtott zárószavazás elõtti módosító javaslatokat Mandur László (MSZP). A szocialista politikus kifogásolta, hogy noha a törvényjavaslat tárgyalásának ebben a szakaszában már csak a koherenciazavart kiküszöbölõ indítványokat lehetne benyújtani, a hétfõi elõterjesztések alapvetõen írják újra a jogszabályt, ráadásul kapkodva.

Mandur László kifejtette: a kormánypárti képviselõk olyan hatalmat adnak a médiahatóságnak, hogy az kénye-kedve szerint büntessen meg médiumokat „gumiszabályok” alapján. Lendvai Ildikó kiemelte, hogy a módosító javaslatok egy része örvendetes is lehetne, mert lezárják az úgynevezett „rendeletháborút”. Közölte, hogy ezek viszont úgy módosítanak, hogy Szalai Annamária kapta meg az összes rendeletalkotási jogot. A képviselõ abszurdnak nevezte a pályázat nélkül kiadható rádiófrekvenciákat.

LMP: gyalázat a médiatörvény

Az LMP szerint a törvény „gyalázat” a tartalma szempontjából is és amiatt is, ahogy a parlamenten átment - jelentette ki a párt frakcióvezetõ-helyettese. Karácsony Gergely megjegyezte, hogy a törvény azokon a pontokon lazít, ahol szigorítani kellene és ott szigorít, ahol lazítani kellene. Megjegyezte, hogy a Médiaszolgáltatási Alap mûködése átláthatatlan a parlament által választott kuratórium számára. Közölte, hogy soha nem látott pénz folyik be a közszolgálati médiumok finanszírozásába, miközben ezeknek a televízióknak a nézettsége, illetve a rádióknak a hallgatottsága zuhan.

Azt mondta, hogy a kereszttulajdonlások esetében is lazítja a szabályokat a jogszabály. Kitért arra is, hogy a kereskedelmi televíziók annyit reklámoznak, amennyit akarnak, mert ezt nem szabályozza a törvény. Hozzátette, hogy a digitális átállás idõpontjának kitolása is a kereskedelmi tévék érdekeit szolgálhatja. Úgy fogalmazott, hogy eközben a Médiahatóság jogait kiterjesztik a nyomtatott sajtóra is, és közelebbrõl meg nem határozott szabályok alapján „brutális” bírságokat szabhatnak ki. Hangot adott a félelmének, hogy ezt nyomásgyakorlásra használhatják fel.

A képviselõ azt mondta, hogy idõnként szükség van új médiarendszer kialakítására, de ami most történik, az a „sajtószabadság felszámolása”. Végül azt mondta, hogy Magyarország sokkal jobb médiatörvényt érdemel és ha a jogszabályt jelenlegi formájában fogadják el, akkor az ország „holnaptól egy fapados demokrácia lesz”. Schiffer András (LMP) az elsõdleges alkotmányos problémának azt tartja, hogy a kormányzat példátlan módon helyezi állami felügyelet alá az írott, illetve az internetes sajtót. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vélemény szabadságát védi az alkotmány, a szólás szabadságának pedig csak objektív korlátot lehet szabni.

Hozzátette: állami felügyelet vonni a szólás szabadsága bármilyen formájú megnyilvánulása fölé csak alkotmányosan, nagyon jól megindokolható okból lehet, és csak a lehetõ legszûkebb területen. Az ellenzéki képviselõ leszögezte, jelenleg semmiféle alkotmányos indok, vagy társadalmi cél nem alapozza meg ezt az állami felügyeletet.


(forrás: e-MaSa.hu)