85 éves a hazai rádiózás
2010. december 01. szerda, 03:00    Nyomtatás E-mail
Image1925. december elsején avatták fel a Rákóczi út 22-ben az elsõ hazai rádióstúdiót és ezzel megkezdõdött a rendszeres hazai rádiós mûsorszórás. A napot a magyar rádiózás napjaként ünnepeljük.

 


A hazai rádiózás elsõ kísérleti stúdiója – mint azt a jól ismert slágerbõl is tudjuk – 1923-ban kezdte meg mûködését a Gyáli úton, egy csukott bútorszállító autóban. A rendszeres adások sugárzásáról a Telefonhírmondó Rt. 1924-es közgyûlésén döntöttek, s 1925 szeptemberére elkészült a Rákóczi út 22. számú bérház IV. emeletén az a 6,5x7,5 méteres stúdió, mely már a kor követelményeinek megfelelõ csillapítással és technikával rendelkezett.

Az elsõ adás

A stúdió és az erõsítõszoba között „áttekintõablakot” létesítettek, sõt a technikai helyiségbõl egy hátulról megvilágított, feliratozott üveglap segítségével már vezényszavakat tudtak küldeni a stúdióba. A berendezés része volt egy igen jó minõségû Reiss-féle szénmikrofon és egy Telefunken szalagmikrofon is. Az adást a csepeli adóállomásról sugározták ki egy 2 kW-os Telefunken adó segítségével. A mûszaki munkák vezetést Tomcsányi István posta fõmérnök irányította és egészen 1946-ig a Posta alkalmazásában állt.

Az adás megindulásakor Demény Károlynak, a Posta vezérigazgatójának a szavai hangzottak fel magyar és francia nyelven: „A magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása, mint a magyar találmányú fémvezetékes Telefonhírmondó utóda, nagynevû cégek elõdjének modern stúdióvá alakított helyiségébõl most kezdi meg hivatalosan mûködését és rendes programját, amelyet a Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján szór szét az éterben.”

Törvénymódosítás is támogatja a rádiókat

Az eltelt nyolcvanöt évben a rádiózás népszerûsége nem csökkent. A Helyi Rádiók Országos Egyesülete által végzett felmérés szerint a rádió még mindig az egyik leghatásosabb tömegmédium a televízió után. A vizsgált népesség kétharmada napi rendszerességgel hallgat rádiót, ezzel az internetet és a napilapokat megelõzve a rádió a második a médiumok rangsorában.

A helyi és körzeti rádiók további, zavartalan mûködését biztosítja a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv.) 2010. november 2-ától hatályos új rendelkezése. Azon szolgáltatók részére, amelyeknek a mûsorszolgáltatási szerzõdése a közeljövõben végleg lejár, Rttv. új 114. § (8) bekezdése lehetõséget biztosít, hogy jogosultságuk lejártát követõen ideiglenes mûsorszolgáltatási jogosultságot szerezzenek.

Az ideiglenes jogosultság idõtartama alkalmanként 60 nap, azonban a jogszabály nem zárja ki azt, hogy a Médiatanács ugyanazon mûsorszolgáltatóval akár több alkalommal is ideiglenes mûsorszolgáltatási szerzõdést kössön a jogosultságra. Az általános szabályoktól eltérõen a lejáró rádiós jogosultsággal rendelkezõ mûsorszolgáltatókat nem érinti az a korlátozás, hogy az ideiglenes szerzõdések idõtartama között legalább harminc napnak el kell telnie.

A Médiatanács módosított jogszabályról szóló közleménye itt olvasható.

Az alkalomra való tekintettel a Magyar Rádió összeállított egy weboldalat, melyen archív anyagok lelhetõk fel a rádiózás 85 évébõl.


(forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Radiosite.hu)